Mintegy tízezren tüntettek az elmúlt napokban több mint száz erdélyi településen a bukaresti kormány régiósítási terve ellen. Valamennyi helyszínen felolvasták a tüntetés kiáltványát, amely szerint „Erdély nem Bukarest gyarmata”, és amely arra is figyelmeztet, hogy a regionalizálásnak nemcsak a magyarok, hanem az erdélyi románok is vesztesei lesznek.

A szervező a Tőkés László védnöksége alatt létrejött Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) volt, amely kissé „előreszaladt” a tüntetéssel. Az MTI kérdésére, hogy miért nem egyeztettek a többi párttal a demonstráció meghirdetése előtt, Toró T. Tibor pártelnök azt mondta: a Magyar Polgári Párt vezetői nem jelentek meg a javasolt egyeztetésen, az RMDSZ esetében pedig azt érzékelték, hogy a szövetség szeptemberre tervez hasonló megmozdulást. Az EMNP ezt nem várta ki, ami érthető, hiszen partnerek híján maximális és rá koncentráló médiafigyelemre számíthat.

A jelenlegi román kormány azt tervezi, hogy a megyék fölött létrehoz közigazgatási hatáskörökkel rendelkező régiókat. Hivatalos koncepció egyelőre nincs – ezt minden adandó alkalommal hangsúlyozza is a folyamat lebonyolításával megbízott Liviu Dragnea kormányfőhelyettes. De ugyancsak ő volt az, aki korábban kijelentette, hogy a jelenlegi gazdasági-fejlesztési régiókat kellene közigazgatási jogkörökkel felruházni. Ha ez megtörténik, nem lesz egyetlen magyar többségű régió sem.

A megyék maradnak, a kérdés csak az, hogy milyen hatáskörökkel rendelkeznek majd a reform után. És éppen ezért korai a magyar megyék beolvasztásáról beszélni. Különösen most, hogy a jelek szerint az egész eljárás legalább egy évvel kitolódik, mivel egy alkotmánybírósági döntés miatt idén már kivitelezhetetlennek tűnik a régiósításhoz nélkülözhetetlen alkotmánymódosítás. Magyarán: a közigazgatási reform fenyegetése nem azonnali, már ha egyáltalán beszélhetünk veszélyről. Egyelőre inkább elszalasztott lehetőségről van szó – annak a „veszélyéről”, hogy nem jön létre magyar többségű régió, ahonnan már csak egy lépés a székelyföldi autonómia.

Az EMNP nemcsak a tiltakozás pillanatát választotta meg rosszul, hanem annak a módját is. Az MTI tudósítása szerint a legnagyobb, a sepsiszentgyörgyi tüntetésen, ahol az EMNP elnöke is beszédet mondott, a több száz tiltakozó legtöbbet ismételt jelszava a „Székelyföld nem Románia!” volt. Így aligha állítják maguk mellé a tüntetés kiáltványában megszólított erdélyi románokat.

Elérhetnek viszont egyebet. Egy egyre radikálisabb EMNP csak szimpatikusabbá teszi az együttműködésre hajlandó RMDSZ-t a román politikum szemében. Ilyen értelemben a szűk pártérdeket követő EMNP tulajdonképpen maga ellen dolgozik. Némi önfeláldozást csak akkor tudunk belemagyarázni a tüntetéssorozatba, ha feltételezzük, hogy az EMNP radikalizálódása következtében a tavaly ellenzékbe szorult RMDSZ kisebb engedményeket, sőt akár eredményeket is kicsikarhat Bukarestben a magyar közösség számára.