Miért éppen a tankönyvügyből lenne botrány? Nem lett a magánnyugdíj-megtakarítások elvételéből, nem lett a dohánypiac állami újraelosztásából sem. Tegyük a kezünket a szívünkre: a nyári szünet közepén, harminc fokban pont a tankönyvmutyi ütné át az ingerküszöböt?

Pedig ami gőzerővel zajlik az orrunk előtt, az éppen ez: mutyi, azaz átláthatatlan, zűrzavaros, de összességében a köznek kárt, valakiknek pedig – többféle – hasznot hozó machináció. A változtatás eleve hazugságra épült, hiszen a Fidesz-kormány központosítási és ellenőrzési mániáján kívül semmi sem indokolta, hogy föl kelljen számolni az alapvetően a szabad kereskedelem által szabályozott, évtizedek alatt működőképessé csiszolódott tankönyvpiacot.

Az érvek persze roppant hangzatosak voltak – olcsóbbá kell tenni a tankönyveket, csökkenteni kell a családok terheit, satöbbi –, csak épp a valóság ebből eddig semmit nem igazolt. Legalábbis erős gyanúra ad okot, hogy míg a korábbi tankönyvterjesztők öt-kilenc, legfeljebb tizenkét százalékos árréssel dolgoztak, a teljhatalmú állami terjesztőcégnek eleve húsz százalék jár.

Magyarán, hogy olcsóbb nem lesz a tankönyv, az felettébb valószínű, viszont cserébe a Fidesz-kormány minden más kívánalmának meg fog felelni. Az iskola (tanár, szülő és gyerek), valamint a tankönyvkiadók közé beékelődik az állami terjesztőcég, a Kello. Manipulálja, hogy melyik kiadvány juthat el a tanulókig, és melyik nem, a rendelések alapján pontos nyilvántartással rendelkezik arról, melyik intézményben értik az idők szavát, és melyikben adnak le dafke igényléseket, és amellett, hogy mindebből még meglehetős hasznot is húz, senki más pénzét nem forgatja, csak a családokét.

Ugye, önök sem felejtik el befizetni a Kello által a nyár kellős közepén kiküldött csekkeket, hogy aztán már csak reménykedni kelljen, szeptemberre a tankönyv is ott lesz az iskolában? Hát igen, a tankönyv. Noha a forgalmazás tébolya közepette erről hajlamosak vagyunk megfeledkezni, a mostani tanévkezdésben nem is az a legnagyobb lutri, hogy lesz-e miből tanulniuk a gyerekeknek.

Hanem, hogy mi lesz azokban a tankönyvekben. Az elsősök, ötödikesek és kilencedikesek olyan segédleteket lesznek kénytelenek használni, amelyeket a Fidesz-jogalkotás haditörvényei szültek. A tavaly december 31-re megszületett kerettantervek alapján egy hónap alatt tákolták össze az új (régi) világszemléletnek megfelelő tankönyveket, amelyeket aztán, élve újonnan nyert jogosítványával, még az Oktatási Hivatal is elbírált és engedélyezett. Magyarország olyan jól teljesít, hogy még a korábbi másfél-két éves tankönyvfejlesztési időszakot is sikerült két hónapra lerövidítenie. De a kapkodás ezen a ponton aztán véget is ér. A törvényben igen hangsúlyos elem, hogy ennek a könyvkészletnek már „tartósnak” kell lennie. Kemény táblásnak, írásbeli feladat nélkülinek, hogy négy-öt évig is híven kísérje a felnövekvő nemzedéket. Ha törik, ha szakad.