Bármilyen különös, ebben a tanévben jogilag nem létező iskolák állítottak ki bizonyítványokat. Az történt ugyanis, hogy január 1-jével – az óvodák kivételével – minden települési önkormányzati intézmény megszűnt. Az államosítást elrendelő törvény rendelkezései alapján törölték őket a költségvetési szervek nyilvántartásából, beolvadtak a központi hivatalként működő állami intézményfenntartó központba. Látszólag nem történt semmi, nem zárták be a kapukat, csak jogilag szűntek meg, csak elveszítették gazdálkodási jogukat, költségvetésüket, foglalkoztatási jogosítványaikat. Ahhoz, hogy jogszerűen intézhessék tovább dolgaikat, január 2-án újra nyilvántartásba kellett volna venni őket. Ez azonban nem történt meg. Az állami gondozásba vett intézményeknek már nincs alapító okiratuk. Szervezeti elismerésükhöz az szükséges, hogy bekerüljenek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ alapító okiratába, továbbá – egy ez év májusi köznevelési törvénymódosítás szerint – megjelenjenek a feladataikat meghatározó szakmai alapdokumentumok és ennek alapján egy külön jegyzékbe felvételt nyerjenek. Az alapító okirat, amely a települési önkormányzatoktól átvett és a hivatalba beolvadt intézmények jegyzékét tartalmazza, 2013. június 3-án jelent meg. A jegyzék azonban a 2013. január 1. szerinti állapotot tükrözi. Az illetékes államtitkárság nemrégiben közzétett közleménye szerint ugyanis több száz intézmény átszervezéséről májusban döntött a miniszter, így módosítani kell az állami intézményfenntartó központ alapító okiratát. Ezt követően készülhetnek el a szakmai alapdokumentumok, amelyekkel az újraalapítást eredményező nyilvántartásba vételt kezdeményezni lehet a kijelölt hivatalnál.

Így az utolsó tanítási nap és a bizonyítványok kiosztását követően egyetlen intézmény vezetője, illetve dolgozója, egyetlen tanuló, illetve szülője sem tudhatja, milyen szervezeti formában fog kinyitni az intézménye. Különösen igaz ez a szakképző intézményekre, amelyeknél még az sem dőlt el, hogy az állam nevében melyik hatóság fog uralkodni felettük. 2012. január 1-jén a megyei intézményeket átvette az állam. Fenntartásukra létrehozták a megyei intézményfenntartó központokat. 2013. január 1-jén, amikor az állam elvette a települési önkormányzatoktól az intézményeket, a törvényhozók a megyei intézményfenntartó központoknál „felejtették” a tavaly államosított intézményeket. Ezek április végén átkerültek az állami intézményfenntartó központba. Időközben a vidékfejlesztési miniszter kiharcolta, hogy az irányítása alá kerüljenek a mezőgazdasági szakképzést folytató iskolák. Most folyik az átadás-átvétel. Mára kiderült, hogy a több száz szakképző intézmény húsz-negyven intézménybe szervezése, és az állami intézményfenntartó központba történő beépítése nem volt sikeres. Ezért megszületett az az ötlet, hogy átveszi őket a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Ehhez csak a hozzáértő apparátus és a működtetéshez szükséges fedezet hiányzik jelenleg.

Az államosított köznevelés rendszerében a legnagyobb nehézséget az egész rendszer fenntartásához szükséges fedezet előteremtése fogja okozni. Habár az önkormányzatoktól elvették azt az összeget, amelyet korábban az intézményfenntartáshoz kaptak a költségvetéstől. Sőt! Az állam ingyenes használatra „átvette” az önkormányzatok tulajdonában lévő vagyontárgyakat és arra kötelezte a tulajdonos önkormányzatokat, hogy saját zsebükre oldják meg azok működtetését. A gond ott kezdődött, hogy olyan feladatokat is államosítottak, amelyekhez eddig az állam nem vagy alig járult hozzá. Így ez idáig a költségvetés nem járult hozzá a pedagógiai szakmai szolgáltatásokhoz, mivel azokért túlnyomórészt a megrendelő önkormányzatok fizettek. Az ingyenesen nyújtott állami szolgáltatások és az intézményfenntartás fedezetét elő kell teremteni. Az államosítás után a szükséges fedezetet az államnak kell biztosítania. Új feladatok a Magyar Pedagógus Kar felállítása, a szakfelügyelet beindítása, a minősítési rendszer felállítása. Mindezekről úgy döntött a kormány, hogy semmilyen többletfedezetet nem biztosított hozzá. Ez idáig a parlament nem biztosított többletforrásokat az új bérrendszer bevezetéséhez sem.

A kormány határozatával elrendelte az öregségi nyugdíjra jogosult pedagógusok kiebrudalását a rendszerből, ha a miniszterelnök nem járul hozzá a továbbfoglalkoztatásukhoz. A határozat szerint a megüresedő álláshelyekre senkit, semmilyen formában nem lehet alkalmazni. Szeptemberben derül ki, hogy emiatt hány pedagógus munkáját kell elvégeznie a megmaradottaknak.

Július kezdetéig nem jelent meg az a rendelet, amely minden évben – általában április végéig – meghatározta a szeptemberben induló tanév rendjét. Ez a rendelet az alapja az új tanév előkészítésének. Igaz, szeptember 1-je ebben az évben vasárnapra esik. Feltehetően az iskolák igazgatói rendelet nélkül is rájönnek arra, hogy az első tanítási nap szeptember 2., hétfő.

Arra kérdésre, hogy milyen módon számítják ki az egyes intézményekben foglalkoztatottak létszámát, hány órát kell egy héten megtartania a pedagógusnak, hivatalos választ nem lehet adni. A foglalkoztatás kérdéseit meghatározó jogszabály sincs még július elején a közlönyben. Ezek nélkül az adatok nélkül nem lehet előkészíteni az induló új tanévet, nem lehet elkészíteni a feladatok szétosztását, a tantárgyfelosztást az iskolákban.

Ami biztos: a 2013 szeptemberében kezdődő tanévbe új tanterveket kell bevezetni az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon. Kezdődik az első és ötödik évfolyamon az erkölcstan, illetve a hit- és erkölcstan. A tantervek elkészítéséhez, megértéséhez és bevezetéséhez jó esetben néhány hónap állt az iskolák rendelkezésére. A szakiskolákban nem indul kilencedik évfolyam, az új szakképző évfolyamon nem lesz közismereti oktatás. A tanévkezdést megnehezíti, hogy a szakképző iskolák felépítésére vonatkozó rendelkezéseket a napokban módosította a parlament. A közismereti tantárgyakat oktatókkal pedig senki nem közölte, mit tanítanak szeptembertől. Az általános iskolákból kilépő tanulók egy része a Híd-programban folytatja tankötelezettségének teljesítését. A Híd-programra vonatkozó törvényi előírásokat szintén megváltoztatta június végén az Országgyűlés. Az általános iskolákban szeptembertől minden megváltozik. Valamennyi tanulónak reggel nyolctól, délután négyig bent kell tartózkodnia az iskolában. Nincs még meg azonban az a jogszabály, amelyik meghatározná, hogy a tanórákon kívül milyen egyéb foglalkozásokat kell, lehet szervezni a tanulóknak, és a pedagógusok milyen munkaidőkeret terhére látják el az új feladatokat. Arra sincs válasz, pihenhet-e a tanuló, és ha igen, hol? Mint ahogy nagy kérdés az is, meg lehet-e szervezi az étkeztetését az összes tanulónak, és kell-e fizetni az étkezésért a gyermeknek, ha egyébként otthon étellel várná a nagyi.

Viszont indul a Nemzeti Pedagógus Kar. Minden állami és önkormányzati intézményben foglalkoztatott pedagógus a törvény erejénél fogva a tagjává válik. Így nem csak az összes állami iskolában foglalkoztatott pedagógus felett munkáltatói jogot gyakorló állami intézményfenntartó központ elnöke vizsgálhatja, hogy a pedagógus a hivatalához méltó magatartást tanúsított-e a hét végén, hanem a kar is jogosult számon kérni a pedagógus etikai kódexben foglaltak megtartását. Indul a szakfelügyelet, amelynek a szakértői ötévenként minden pedagógus óráját meglátogatják, s megvizsgálják, milyen óravázlatokat készített, ismeri-e és alkalmazza-e a kormány oktatáspolitikáját. Indul a pedagógusminősítési rendszer, amelyben megmérettetik a pedagógus, s ha könnyűnek találtatik, akkor nincs tovább helye a pályáján.

Jól érzékelhetően a rendszer finomhangolása várhatóan nem az óraszerkezet pontosításához lesz hasonlatos. Sokkal valószínűbb, hogy ezt a finomhangolást az ácsokhoz hasonlóan szekercével fogják majd elvégezni.

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.