Az oktatáspolitikáról liberálisszemmel
Az intézmények államosítása volt az első lépés. Ennek előkészítése már tavaly év végén elkezdődött. Az akkori kormányzati nyilatkozatok szerint ebből sem a tanulók, sem a pedagógusok semmit nem vesznek észre.
Akkor, gyakorló igazgatóhelyettesként vezető kollégáimmal együtt „valóban” csupán annyit vettünk észre, hogy napokig bent voltunk késő éjszakáig a munkahelyünkön. Annyi statisztikai adatszolgáltatást kért minimális – olykor 4-5 órás – határidővel az önkormányzat (őket meg szorította a tankerület), hogy éjszakába nyúló túlórázások nélkül ezek a kérések teljesíthetetlenek lettek volna.
Emellett kollégáinkat is különböző plusz adatszolgáltatásra köteleztük, nyilván észre sem vették, mint ahogy ezt a kormányzat kommunikálta. Az igazgatóknak megszűnt a munkáltatói jogkörük, káosz alakult ki a fenntartás és a működtetés kérdésében, elsősorban a financiális kérések terén. Nézzük, melyek azok a területek, ahol a liberálisok szerint azonnali változtatások szükségesek.
Az iskolák finanszírozása
Mindenhol vissza kell adni az iskolákat a helyi társadalomnak, illetve ahol erre nincs elég anyagi fedezet objektív okok miatt, ott segíteni kell a finanszírozást. A gyermek nem az államé, oktatási intézmény nem lehet politikai játszmák színtere.
A tankötelezettség visszaállítása 18 éves korig
Amennyiben ez nem valósul meg, úgy tömegével kerülnek ki a munkaerőpiacra szakmával, iskolai végbizonyítvánnyal nem rendelkező fiatalok. A kormányzat nem gondolta át: a finanszírozás átalakításával megszűnt az iskolák érdekeltsége abban, hogy minél több gyereket beiskolázzanak és bent tartsák őket az intézményekben addig, amíg ez szükséges és lehetséges.
Az óvodáztatás kérdése
Az óvoda első két éve ne legyen kötelező. A leszakadó családokat ugyanakkor tegyük érdekeltté abban, hogy minél korábban óvodába adják a gyermekeiket. Alsós kollégáim tapasztalták, hogy azoknál a gyerekeknél, akik nem jártak óvodába, komoly, elsősorban szocializációs problémák jelentkeznek első osztályban. Ám a liberális felfogás szerint a szülő választása itt sem vehető el. Vissza kell állítani az iskolakezdés flexibilis, az óvoda és a szülők által közösen kialakítandó időpontját.
Mindennapos testnevelés
Nagyon fontos a rendszeres testmozgás. Azonban a legtöbb oktatási intézményben nincs meg a megfelelő háttere a mindennapos testnevelésnek. Az államnak gondoskodnia kell a megfelelő infrastrukturális háttér megteremtéséről.
Az oktatás tervezése
Vissza kell állítani a pedagógia, illetve a pedagógusok szakmai szabadságát: állami tantervek helyett helyi pedagógiai programokra van szükség, kimeneti szabályozással. Szakfelügyelet helyett tanácsadás és objektív mérések szükségesek. Az igazgató megválasztása a fenntartó helyi közösség dolga legyen, tantestületi egyetértési joggal.
Pedagógusképzés + életpálya modell
A főiskola, egyetem elvégzése után gyakornoki évre lenne szükség. Ez az év, illetve a gyakorlóiskola döntene az alkalmasságról. Másfajta képzésre lenne szükség: alsós tanárképzés 1. osztálytól 5. osztályig és az egyetemen középiskolai tanárképzés 6. osztálytól 12. osztályig, + érettségi utáni szakmunkások oktatására alkalmas tanárképzés. Életpályamodell helyett korrekt fizetésre van szükség, iskolán belüli differenciálással, az elvégzett munkához igazodva.
Hittan/erkölcstan
Az önkormányzati iskola világnézetileg semleges, nincs helye a tanrendbe épített hitoktatásnak. Aki hittanra akart járni, tanítási idő után megvolt a lehetősége az iskola épületében. A pedagógusi munka alapja az erkölcsre nevelés. Ennek léteznek keretei: egyes szakórákon, osztályfőnöki órákon, etikaórákon, technika- és életvitelórákon. Aki kitalálta a tanrendbe épített hittanórákat, mikor készített utoljára órarendet? Félek, nagyon régen! Például az 5. órában egy 25 fős osztály ötfelé kell hogy menjen. Gyakorlatilag szinte lehetetlen biztosítani a tanárok és a tantermek beosztását.
Közétkeztetés
Újra kell gondolni a közétkeztetés gyakorlati megvalósítását. Lehetetlen, hogy a változtatás 50–70%-os költségemelkedést jelentsen a szülők számára, ahogy ezt az előzetes számítások mutatják. Természetesen szükség van az egészséges táplálkozásra, de ennek financiális hátterét is meg kell teremteni.
Szakképzés
A szakképzésben legalább olyan fontosak a közismereti tantárgyak, mint az elitképzésben. Minimum egy idegen nyelv elsajátítása, valamint informatikai és vállalkozási ismeretek nélkül ne lehessen szakmai végzettséget szerezni. A szakképzés maradjon a közoktatás része. A pedagóguskollégák úgy mennek el a nyári szabadságukra, hogy nem tudják, munkaterhük növekedésével fog-e nőni munkabérük, azaz az életpályamodell financiális része megvalósul-e? Balog Zoltán Emmi-miniszter június végi bejelentése szerint a tervezett béremelés 50%-a szeptember 1-jétől megvalósítható lesz. Reméljük így lesz, hiszen mint tudjuk: a legrosszabb a bizonytalanság. Mégis, kedves kollégák: kellemes nyári vakációt!
A szerző iskolaigazgató-helyettes, a Liberálisok alapító tagja,