Ebből a szempontból tökéletesen érdektelen, hogy a bíróság tegnap jogerősen kimondta, azon az alapon nem lehet semmiséggel támadni egy deviza-hitelszerződést, hogy abban nem írták le külön költségként a váltási árfolyam különbségét, mert ez benne van a THM-ben. Mondhatta volna az ellenkezőjét is, hiszen volt olyan bíró Magyarországon, aki úgy vélte, igenis bele kellett volna fogalmazni ezt abba a tucatnyi oldalba (ezért tarthatunk a mostani döntésnél). Ez a per csak látszólag szólt egyetlen költségelem feltüntetéséről vagy akár arról, hogy most ennek alapján semmisek a szerződések vagy nem.

És még nem is az volt az igazi kérdés, hogy valami jogi csűrcsavarral – akár óriási veszteségek árán, de – kitáncolhat-e valaki a bankkal kötött szerződésből. Ennek a döntésnek az igazi tétje az volt, megtalálhatják-e a devizahitelesek a bűnöst, aki miatt szenvednek. Hibásnak ugyanis lennie kell. Mindig könnyebb elfogadni a nehézségeket, ha tudjuk, miért kell viselni a sors csapását: ha van bűnös, van magyarázat is. A devizahitelesek kálváriájáért azonban annyi mindenkit lehet hibáztatni, hogy valójában senkit sem lehet elítélni.

Bűnös az a kormány, amely nem tiltotta be időben (bár az unió legutóbbi döntése bizonyította – nem is tilthatta volna be). Hibás a felügyelet és a jegybank, mert nem korlátozott. A bankok, mert nem tájékoztattak jól, és az ügyfelek, mert nem tájékozódtak megfelelően. Bűnös a hitelező, mert ajánlotta a devizakölcsönt, és az adós, mert csak addig akarta azt fizetni, amíg jobban járt annál, mintha forintban vette volna fel az összeget. Hibás a kormány, mert elszállt az árfolyam, és mert nincs annyi növekedés és pénz, hogy mindenki munkát találjon, amiből fizetheti a részleteket.

Hibás a válság. Bűnös az élet. Mindenkinek saját igazsága van, és senkinek sincs igaza. Egy ilyen ügyben egyetlen bírósági döntés nem tehet rendet – még tucatnyi sem. Sértett, megbántott, kisemmizett emberek néznek farkasszemet saját hitelezőikkel, akik törvényes feltételek mellett pénzt kölcsönöztek nekik, és most nem kapják azt vissza. Dühös állampolgárok várnak kormányzati segítséget és felmentést. Isteni beavatkozást. Bármit. A katarzis pedig, ahogy eddig, most is elmaradt.

Ilyen helyzetben az igazi bűnösök azok, akik azt állítják: létezik egyedüli igazság, jó megoldás és biztos ösvény. Akik nemcsak politikai tőkét kovácsolnak a devizahitelesekből, hanem igazit is. Akik ma is tagdíjat, ügyvédi költséget szednek azért, hogy az embereknek azt mondják, amit hallani akarnak: nektek van igazatok.