A Fidesz az egészet előre eladta baloldali összefogással indított koncepciós eljárásnak, aminek írásos összegzését az EP-ben többségben lévő kommunisták, zöldek, szociáldemokraták, liberálisok szavazógépezete fogadja el, s amellyel – Kövér László házelnök szavaival – nagyon sokat nem kell foglalkoznunk.

Be kell látni: a magyar kormányfő politikájával az Európai Unió nem sokat tud kezdeni.

Igaz, talán egy lépéssel most is előbbre jutott a közösség, mert lassan tudatosul, hogy Magyarországon rendszerszintű változások következtek be, ami felveti: erősebb intézményesített eszköztár szükséges ahhoz, hogy egy uniótag ellen fel lehessen lépni, ha megszegi a parlamentarizmus játékszabályait. Ám az EU malmai lassan őrölnek, Orbánnak pedig nagy baja nem eshet, amíg tapsot kap – amúgy értelmezhetetlen – jelszava: ő birodalom helyett a szabad nemzetek unióját akarja.

Paradox módon a lényegről beszél. Valójában sem Brüsszelben, sem Strasbourgban nem Magyarországról, hanem a jövő Európai Uniójáról vitatkoznak. Akkor is, ha sokszor pártpolitikai játékká silányítják a vitát.

Orbán mosolyogva taktikázhat: nem értik, hogy azért nem tudnak mit kezdeni vele, mert ő fél lábbal a parlamentarizmuson kívül áll, egy gyenge immunrendszerű európai demokratizmus tehetetlen vele szemben.