Az Európai Bizottság épületén óriás molinó üdvözli a horvát csatlakozást. Ezen kívül semmi más nem utal Brüsszelben arra, hogy július elsejétől 28 tagja van az Európai Uniónak. José Manuel Barroso, a bizottság, és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke vasárnap Zágrábban ünnepelt, de Angela Merkel német kancellár már lemondta a ceremóniát programjainak sűrűségére hivatkozva.

Huszonkét éve még a legsötétebb pokollal néztek szembe a horvátok (és jugoszláv szomszédaik), most pedig – akármilyen állapotban is legyen – a világ egyik gazdaságilag legerősebb elit klubjához tartoznak. A háború az EU-n belül elképzelhetetlen. Zoran Milanovic horvát miniszterelnök pedig a pénteki EU-csúcson azt mondta, mindent megtesznek azért, hogy szomszédaik minél előbb csatlakozni tudjanak.

Az EU helyrehozhatja azt a Nyugat-Balkánon, amit Európa olyan súlyosan elbénázott Jugoszláviában a kilencvenes évek elején. Akármilyen is a csatlakozási folyamat, és ha a megszorítások miatt visszafogott is az ünneplés, a Balkánon az EU olyan mérvadó perspektíva, amihez geopolitikai okokból is igazodni kell. Igen, Izlandnak végül is nem kell az uniós jövő, de a Balkánon nincs nagyon más lehetőség.

S bár bővítési fáradtságról folyamatosan lehet beszélni az EU-ban, az uniónak is jó reklám, hogy még mindig vonzó jövőképet nyújt bizonyos országoknak. Ráadásul Horvátország stratégiailag is fontos lesz, főleg Kelet-Európában, és különösen Magyarországon. Nem véletlen, hogy a magyar uniós elnökség minden követ megmozgatott, hogy sikerüljön – és ez az utolsó pillanatban meg is történt – kikovácsolni a megegyezést és kimondani az uniós igent a horvát csatlakozásra. A horvátok ezt azzal tudnák leginkább „meghálálni”, ha minél előbb megépülne a cseppfolyós gáz szállítására alkalmas LNG-terminál, hogy a magyar energiaimport valóban diverzifikálható legyen.

A horvátoknak vigyázniuk kell, ne elégedjenek meg azzal, hogy bekerültek. A magunk példáján is látni, hogy az EU csak lehetőséget teremt, de mindenki a maga szerencséjének a kovácsa. Ezt valószínűleg a horvátok is látják az elmúlt évek súlyos gazdasági válsága nyomán.

Horvátországgal 506,8 millióra nő az EU lakossága. Zágrábnak 7 szavazat jut a tanácsban, a fogyasztóvédelmi portfóliót kapja meg az EU-biztosuk, 12 EP-képviselővel lépnek porondra, a bizottságban 249 horvátnak adnak munkát. Horvátország 2 százalékos GDP-arányos gazdasági visszaeséssel, átlagosan csaknem 20 százalékos munkanélküliséggel (a 25 évnél fiatalabbak körében az arány 50 százalék) nem lesz az EU éltanulója. A horvát költségvetési hiány 4,7 százalék, túl a háromszázalékos küszöbön, így ők azonnal bekerülnek a túlzottdeficit-eljárás alá. (Az államadósság csak 2 százalékponttal magasabb a 60 százalékos uniós mércénél.) Ezzel együtt nagyon nehéz út végére érkeztek, nem árt megállni egy pillanatra, és örülni ennek, magyarként is.