Ugyanezen adatok, továbbá a nem daganatos betegségekre, mint például a hasnyálmirigy-gyulladásra vonatkozó adatok is csaknem húsz éve az OEP-nél is rendelkezésre állnak.

Több mint tíz éve azt is tudjuk, hogy melyik lakos (melyik taj szám) cukorbeteg, és emiatt melyik gyógyszert szedi, hiszen az OEP minden recept minden adatát feldolgozza. Egyszerűbben: tudjuk, hogy melyik taj vált ki rendszeresen rákkeltő hatással gyanúsított gyógyszert. Nem túl nehéz feladat ebből megállapítani, hogy az ilyen gyógyszert szedők közül kinél milyen betegség alakult ki, és mennyi idővel azután, hogy elkezdték a gyógyszer szedését. Az is vizsgálható (lenne), hogy e gyógyszert valamilyen okból abbahagyók között milyen gyakran fordulnak elő ezek a rákféleségek, illetve hogy van-e olyan időtartam a rákkeltő hatással gyanúsított gyógyszer abbahagyása után, amelynek elteltével már nem kell a rák kialakulásával számolni.

E vizsgálatokhoz azonban nem kell a váratlan gyógyszerhatásokról szóló jelentés, annál is kevésbé, mert egy daganatos betegség kialakulását az egyes orvos csak akkor tekintheti váratlan gyógyszerhatásnak, ha már ismert, hogy e rákféleség és a gyógyszer közt van, vagy legalább gyanítható a kapcsolat. Sajnos a rákbetegek jelentős részének több egyéb gyógyszeres kezelést igénylő baja is van, mint például magas vérnyomás, ritmuszavar, depresszió, savtúltengés). Furcsa is lenne, ha minden rákbeteg minden egyes gyógyszeréről váratlan mellékhatás-jelentést írnánk.

Az OEP, vagy az OEP adataihoz hozzáférő valamelyik népegészségügyi szerv viszont valóban vizsgálhatná ezt az izgalmas kérdést, melyre voltak szívesek a figyelmet felhívni.

*A szerző orvos.

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.