Gyertek ki!, Gyertek ki! – skandálja árpádsávos és nemzetiszínű zászlók alatt, a ráfűződő szélsőjobbos befolyással a budapesti belvárost végigtiltakozó devizahiteles közönség. Meg-megállnak egy-egy bankfiók előtt az akasztófákra lógatott bábukkal: „Korrupt, szar alak vagyok, Uzsorás bankár vagyok”. A Kúria ugyanis halasztott: nem tudott, nem akart vagy nem mert még dönteni. 

Talán mégsem véletlenül üzent a főbíróknak Szász Károly, az MNB-be éppen beolvadó PSZÁF elnöke az államcsőddel fenyegető totális bankpánik lehetőségéről, már ha a hitelszerződéseknek nagy részét semmisnek nyilvánítják. Csakhogy beérik lassan a hatalom bankellenes retorikája. „Vesszenek a bankok!, Magyarország a magyaroké!” – kiabálják az utcán, ahol végül mindig fekete-fehérré egyszerűsödnek az ügyek. Feledve például, hogy maga a per a magyarnál magyarabb OTP ellen indult. Elfeledve, hogy annak idején sokkal kedvesebben csalogatták a bankfiókokba: gyertek be! Ő pedig bement, mert bedőlt egy jobb lét habzsolásának, vagy csak annak az ígéretnek, hogy gazdagabb, kiszámítható életet élhet, stabil munkahellyel és jövedelemmel, amiből vissza tudja majd fizetni azt a pénzt, amit most már nemcsak nem tud, de nem is akarna törleszteni, mondván, nem adjuk a házainkat, autóinkat, gépeinket.

Ki beszél itt már Kósa Lajos és Szijjártó Péter árfolyamröptető 2010-es szavairól, ki a kormány szabadságharcáról, aminek az árát többek között a mostani tüntetéssel is fizetjük, a gyengén tartott forintról, ami az exportálóknak is csak rövid távon hasznos, mert csupán könnyű statisztikai álmot ígér, s nem kényszerít igazi versenyre?

Ki beszél itt az ócsai lakópark felelősségéről, üres állami lakások ezreiről, a befagyott ingatlanpiacról, ami amúgy értelmetlenné teszi a kilakoltatás-kisajátításokat, ahelyett, hogy bevezették volna az elsétálás jogát, hogy az ingatlanok mostani piaci árával lehessen megszabadulni a terhektől, ám aminek költségét a bankok a rájuk mért állami különadó miatt nem tudnák magukra vállalni? Ki beszél itt arról, hogy a hatalom miért csak a leggazdagabbakat segítette ki a végtörlesztés lehetőségével, miért szorította be a szegényebb maradékot az árfolyamgát jövőcsapdájába, s miért is mondott le, politikai tőkét már nem látva bennük, a legszegényebb adósokról?

A szélsőség ráülhet erre az ügyre is, miközben a Fidesz megint a maffia szocialistákat emlegetheti. Ámbár Zsigó Róbert, a párt szóvivője mondott még valamit: pártja a devizahitelesek oldalán áll. Közben pedig a PSZÁF honlapján megjelent: a magyar állam 49 százalékos tulajdoni hányaddal, összesen 5,6 milliárdos tőkeemeléssel beszáll Demján Sándor Gránit Bankjába és Töröcskei István Széchenyi Bankjába. Két magánbankba, ahol semmi keresnivalója nem lenne. Hogy miért? A nemzetgazdasági tárca szerint az ügylet piaci alapú, és gyors megtérüléssel kecsegtet.

Csoda-e, ha az utca fekete-fehér egyszerűségében kezdi látni ezt az átverős, kusza magyar világot?