Konrád mindjárt le is tette a voksát: szerinte a Bajnai–Mesterházy-tandemben az idősebbnek, a hozzáértő és szélesebb elfogadottsággal rendelkező Bajnainak kell fognia a kormányt – Mesterházy legyen most a második, aki ezzel esélyt kap arra, hogy 2018-ban legyen miniszterelnök. Farkasházy Tivadar a következő hozzászólókat arra kérte, hogy ne érintsék a miniszterelnök személyének kérdését. A házigazda érthető módon meg akarta kímélni vendégeit a kínos helyzetektől, nem is tehetett mást, ám ezzel elejét vette a mindenkit legjobban érdeklő kérdés megvitatásának.

De számíthatott-e arra valaki is komolyan, hogy Mesterházy most látványos, nemes gesztussal bejelenti: átengedi a 2014-es miniszterelnök-jelöltséget Bajnainak? Vagy fordítva. Csapdahelyzetben vannak a demokratikus erők. Hiába mondja az MSZP és az Együtt, hogy egy későbbi fázisban kell csak megállapodni a miniszterelnök személyéről, mindenki tisztában van azzal, hogy a halogatás csak a kormánypártnak használ. Ez nem maradhat így tovább.

Egyiküknek valóban mindenképpen vissza kell lépnie? Muszáj, hogy az egyik vesztes legyen? Nem, mert létezik egy úgynevezett win-win szituáció, tehát olyan megoldás, amelyben csak nyertes van.

A demokratikus kormány előtt álló négy esztendőt két félidőre osztjuk. 2014 tavaszától 2016 tavaszáig X. tölti be a kormányfői tisztet, Y. a kormány második embere, mint egyedüli miniszterelnök-helyettes és egy meghatározó jelentőségű tárca birtokosa. 2016-tól két évig Y. a kormányfő és X. a második ember.

Egyiküknek sem kell feladnia miniszterelnöki ambícióját.

Az MSZP és az Együtt önállóan csak veszíthet, így mind a kettő nyer. Ha idáig eljutnak, nem lesz annyira nehéz annak eldöntése, hogy Bajnai vagy Mesterházy legyen az első kormányfő. Tévedés azt gondolni, hogy a 2014-től kezdőé az előnyösebb helyzet; az első két év nyilván sokkal nehezebb, a másodiknak – sikeres kormányzás esetén – komoly esélye lehet rá, hogy 2018 után ő legyen az akkor már 4 évre jelölt listavezető. Ma nyilván nem lehet tudni, hogy melyik fél számára melyik a kedvezőbb, az biztos, hogy mind a kettő nyer. És velük együtt Magyarország.

Felvázolok egy lehetséges forgatókönyvet:

Első lépés: végleges megállapodás arról, hogy közös listán indul az MSZP és az Együtt.

Második lépés: elvi megállapodás arról, hogy 2014 tavaszától 2016 tavaszáig az egyik tömörülés jelöltje lesz a kormányfő, 2016 tavaszától 2018 tavaszáig pedig a másik tömörülés jelöltje, és a közös listán ebben a sorrendben fognak szerepelni az első két helyen. Ettől kezdve Bajnai és Mesterházy egyenrangú miniszterelnök-jelöltként, minden szereplést összehangolva lép fel.

Harmadik lépés: Végleges megállapodás arról, hogy melyik miniszterelnök-jelölt kezdi a kormányzást. A sorrend eldöntéséről lehet még jókat vitatkozni, de az a vitamár nem defetista hangulatban, hanem a győzelem perspektívájában zajlik.

*A szerző volt diplomata.

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.