Forráskeresőben érkeztek a nyolcak csoportjának (G8) állam- és kormányfői az észak-írországi Enniskillen üdülőhelyre, de persze nem a festői szépségű Erne tó tápláló forrásait kutatták, hanem a világgazdaságéit. 

S bár az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Oroszország vezetői úgy vélték, hogy a fejlett világ a válság mélypontján túljutott, mégis, a növekedés irama nagyon lassú, a munkanélküliség magas. S közben súlyos kényszer a fiskális rendteremtés. Háború szerencsére nem pusztított, így nincs mit újjáépíteni, új technológiai forradalom küszöbén sem áll a világ. E források nem léteznek. Maradnak a hagyományos eszközök a növekedési és fiskális aggodalmak kezelésére.

A kereskedelem és az adószedés. Mégsem a világkereskedelmi tárgyalások tizenkét éve húzódó dohai fordulójának lezárási szándékát jelentették be, hanem azt, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió megkezdi a tárgyalásokat a világ legnagyobb szabad kereskedelmi övezetének kialakításáról. A folyamat évekig eltarthat, de az alku aztán gyorsíthatja a gazdasági növekedés iramát, és munkahelyek millióit teremtheti.

A brit vendéglátók 3T-nek nevezték el csúcsprogramjukat – nem érdemes közös pontokat keresni a letűnt magyar kultúrpolitikával. „Trade, tax, transparency”, azaz kereskedelem, adózás és átláthatóság. Mint a csúcs kapcsán a téma tekintélyes nemzetközi szakértője, Jeffrey Owens megjegyezte, az utolsó kereskedelmi akadállyá az adó válhat a világban. Pontosabban az államok közti adóverseny, az adócsalás és -elkerülés lehetősége, a sokféle szabály, a búvóhelyek létezése. Az afrikai országok ezen például kétszer annyit vesztenek, mint amekkora nemzetközi támogatásban részesülnek.

A választópolgárok idegeit világszerte alaposan felborzolta néhány kipattant ügy, hogy miként nem fizet adót például a Google, a Starbucks vagy az Amazon. A politikusok ezt a népi felháborodást most szívesen csillapítják.

Az Egyesült Államok és néhány európai ország már kész az automatikus információcserére, a bankbetéteket illetően Ausztria is beáll a sorba (Luxemburg még habozik), s a jobb átláthatóság jegyében a jövőben megnézik, ki a vállalat tényleges tulajdonosa, ki irányítja, hol működik, hol fizet – vagy nem – adót. Az unióban új támogatást kaphat az Orbán-kormány által elvetett egységes társaságiadó-alap bevezetésének ötlete.

A nyolcak a globális nemzeti össztermék negyven százalékát adják, de folyamatosan csökken az arány. A válság leértékelte a G8-at, s felértékelte az átalakuló világgazdasági erőviszonyokat jobban tükröző, Kínát és Indiát is magába foglaló húszak csoportját. Az amerikai–európai szabad kereskedelem, mint a jövőbeli erő forrása, azt is sugallja, hogy Washington és Brüsszel szerint nem eleve elrendeltetett a világgazdasági súlypontok áthelyeződése Ázsiába. A folyamat legalább fékezhető. S a nyolcak visszavehetnék vezető szerepüket.