Sok fronton vív „szabadságküzdelmet” Magyarország, így fogcsikorgatva ugyan, de „engedményeket is kell időnként tenni” – fogalmazott a közrádiónak adott interjújában a kormányfő pénteken. Ezzel arra utalt, hogy az Európai Unió miatt, annak a magyar szuverenitást sértő igényeinek engedve terjesztették be az alaptörvény ötödik módosítását. Legalábbis a bírósági ügyek áthelyezéséről lemondtak, de a hazai vagy nemzetközi bíróság döntéséből fakadó fizetési kötelezettség esetén kivethető különadóról nem, bár az erre történő hivatkozást az alkotmányból kiveszik. Az országos listát állító pártok pedig továbbra sem hirdethetnek majd választások idején a közmédiában, bár Brüsszel ezt is kifogásolta.

A Velencei Bizottság, az Európa Tanács alkotmányügyi kérdésekben illetékes testülete ennél továbbment volna, sarkosabban nyilatkozott az alaptörvény negyedik módosításáról. E testülettel kapcsolatban nem lehet pártpolitikai megfontolásokra hivatkozni. Csak az európai normákra figyelnek, amelyek iránt a Fidesz nem igazán fogékony. A kormány azt ismételgeti, hogy a bizottság korábban kiszivárgott jelentéstervezetében ténybeli tévedések és félreértések sora található. A külügyminiszter pedig jelentős sikerként értékelte múlt pénteken, hogy a végleges változat szerinte Magyarország szempontjából kedvezően változott.

Viszonylagos, hogy mi a siker. Kétségtelen, hogy a testület üdvözölte a kéréseit is respektáló ötödik alkotmánymódosítást, amely szerint a bírósági ügyek áthelyezéséről és a különadóról az alkotmányban szó sem lesz. Ennyi a siker. Ugyanis változatlanul súlyos aggályokat fogalmaznak meg a magyar kormány teljes működésével kapcsolatban.

„A negyedik módosítás önmagában hiányosságokat teremt vagy állandósít a magyar alkotmányos rendszerben” – olvasható a jelentéstervezetben. A kabinet az Alkotmánybíróság által hozott döntéseket figyelmen kívül hagyva emel be az alaptörvénybe rendelkezéseket, szándékosan kiiktatva az alkotmányos kontroll lehetőségét is. Ezt ők nem tudják elfogadni. Szóvá teszik, hogy például a kampány korlátozása, a véleménynyilvánítási szabadság bizonytalan keretek közé szorítása, az egyházi státus odaítélésének módja is aggályos.

Ha ezt Martonyi sikerként könyveli el, az legyen az ő sikere. Igaz, a nagy tekintélyű grémium néhány kérdésben visszakozott. Elismeri, hogy a család fogalmának meghatározása a magyar döntéshozók felelőssége, a diákok röghöz kötése, az egyetemi autonómia megnyirbálása vagy a hajléktalanok büntethetősége kapcsán pedig már csak annyit mondanak: ilyen ügyeket nem az alaptörvényben kellene szabályozni. Fenntartják: egy ország alkotmánya nem a napi politikai játszmák része. Az Európa Tanács közgyűlése a jövő héten dönt arról, bevezet-e megfigyelési eljárást Magyarországgal szemben. Nem valószínű, hogy ehhez a kemény eszközhöz nyúlnak, de ha nem teszik meg, biztosra vehető, hogy a kormány sikert érzékel, s teszi, amit eddig. Az európai jó ízlés ellenében.