Lehet vitatkozni. De a magyar kormány csütörtöki közleményében nem ezt teszi: történelemhamisítással, kegyelet- és jogsértéssel vádolja Szlovákiát és Romániát, sőt: sírrablóknak nevezi őket. A kormány a magyar huszár reszlovakizációjával vádolja Pozsonyt, holott Skultéty magyar származása legalábbis vitatható. Vladimír Seges hadtörténész szerint biztos, hogy Skultéty anyanyelve szlovák volt, ugyanakkor „a XIX. század elején nem volt egyszerű megállapítani, hogy ki milyen nemzetiségű, ennek akkor nem volt jelentősége”.

Az egyszerűség kedvéért fogadjuk el, hogy az Orbán-kormánynak ebben az ügyben maradéktalanul igaza van. Ez esetben viszont a kabinet mulasztott. „2013-ig senkiben nem merült fel, hogy Skultéty László ne magyar lett volna” – írja a Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye. Csakhogy ez nem igaz. Miként az sem, hogy a románok és a szlovákok „hirtelen, nagy titokban” elrabolták a legendás huszár hamvait. A lapunk pozsonyi tudósítója által megszólaltatott Vladimír Seges hadtörténész egymaga több tanulmányt írt a legendás huszárról.

Könyvek, filmek, Facebook- és weboldalak sokasága a bizonyság arra, hogy a szlovákok a magukénak vallják a világ legöregebb katonáját. Nem gondolom persze, hogy a magyar kormány miniszterelnök-helyettese azt hinné, hogy amiről nem tud, az nem is létezik. És nem feltételezek róla olyan szintű naivságot sem, hogy azt hinné, Pozsony megretten, és felszólítására hanyatt-homlok visszaszállítja a hamvakat Aradra. (Nem is hiszem, hogy lenne erre jogi lehetőség – bár a Nyirő-affér után Kövér László és csapata bizonyára tudna szolgálni néhány ötlettel.)

Hogy mégis minek tulajdonítható a csütörtöki kirohanás? Az egyik magyarázat alighanem kiolvasható a tegnapi sajtóbeszámolók címéből. „Szlovákiában temetik újra Háry Jánost” – ezt és ehhez hasonlókat lehetett látni a portálokon.

A nemzeti ügyek kormányának azért kellett nagyon keményen állást foglalnia, kockáztatva akár egy újabb diplomáciai botrányt, mert Skultéty László nevét kevesen ismerik ugyan, de Garay János Az obsitos című elbeszélő költeményét mindenki, és a Háry Jánosból is bárki elfújja a toborzót. Egyelőre nincs hír arról, hogy hivatalosan tiltakozott-e amagyar kormány Szlovákiánál és Romániánál.

A székely zászló ürügyén kirobbant konfliktus tapasztalata alapján viszont arra tippelnék, hogy nem. Megvárják, hogy a szlovákok és a románok tiltakozzanak a budapesti hivatalosságok ormótlan közleménye miatt. Így alakulhat ki aztán, amiről a Fidesz-párti sajtó már tegnap tényként írt: három országot érintő diplomáciai botrány.