Az Orbán-kormány 2011-ben nagy garral bejelentett igazságszolgáltatási reformjából már eddig is alig maradt valami. Az Alkotmánybíróság (AB) szerdán kihirdetett határozatával pedig újabb visszalépésre kényszeríti a kormányt, mert kimondta: az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke nem nyilváníthat tetszése szerint érvénytelennek bírói vagy vezetői posztra kiírt pályázatokat, személyzeti kérdésekben hozott döntéseit nem a „szükséghez képest”, hanem „okszerűen, az érintett jogorvoslathoz való jogára is figyelemmel” köteles megindokolni.

A „reform” szakmai körökben az első pillanattól kezdve heves ellenérzéseket váltott ki, hiszen a bírósági önigazgatási rendszer helyett egyszemélyi vezetésre alapozott struktúrát akartak kialakítani. A bírák választott testülete, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács helyett felállították az Országos Bírósági Hivatalt (OBH), amelynek élén az eredeti elképzelések szerint csaknem teljhatalmú vezető állt volna. E szerepre Szájer József fideszes EP-képviselő feleségét szemelték ki, aki különben elismert munkajogi bíró.

Az elnök maga dönthetett volna a pályázatok kiírásáról, bírák és bírósági vezetők kinevezéséről, fegyelmi eljárás megindításáról és a kiemelt ügyekben a hatásköri és illetékességi szabályoktól való eltérésről is. Úgy tűnt, tetszése szerint határozhatja meg, hogy egyes súlyos bűncselekményekben, illetve különösen nagy összegről szóló polgári perekben melyik bíróság járhat majd el.

Ma viszont gyökeresen más a helyzet. A kormány ugyanis az EU, illetve a Velencei Bizottság érveinek legalább egy részét kénytelen volt tudomásul venni. Hiába vívja tehát szabadságharcát Orbán Viktor, s vádolja elfogultsággal az uniós politikusokat, pártja frakcióvezetője hiába hangoztatta, hogy nemzetközi pénzügyi vagy politikai erők nem befolyásolhatják a magyar parlament döntéseit, kénytelenek voltak visszakozni. A jogállami normák iránt kevéssé érzékeny kétharmadnak – elsősorban nemzetközi nyomásra – ötödször is módosítania kell az alaptörvényt.

Az AB tavalyi elutasító döntése után az ügyáthelyezés lehetőségét hiába emelték be tehát az alkotmányba, azt törölni fogják, az OBH-elnök túlhatalmát biztosító szabályok egy részét pedig már korábban módosították. Már ma is csak úgy nevezhet ki bárkit, ha a bírák választott testületei arra bólintottak, s mostantól azt sem teheti meg, hogy csupán azért minősítsen érvénytelennek pályázatot, mert nem akad a kedvére való jelentkező.

Egy érzékeny ponton a kormány azonban érvényesítette az akaratát. A nyugdíjkorhatár azonnali csökkentésével a bírósági vezetők jelentős részét tavaly eltávolította. S bár az Európai Unió Bíróságának döntéséből az következnék, hogy mindenkit eredeti beosztásába kell visszahelyezni, a kormány ezt nem veszi tudomásul, a neki nem tetsző embereknek inkább kártérítést fizet.

Ez sincs még lefutva, de azért látszik, Brüsszelnek néha sikerül megvédenie Magyarországon a demokrácia alapértékeit – ezúttal a bírói függetlenséget.