Mit jelent az, hogy egy dohánybolt nemzeti? Lehet, hogy csak magyarok csak magyar terméket árulhatnak benne? Vagy csak magyar lehet a trafik tulajdonosa? Ne adj isten: mindez együttesen? Netán, az üzlet csak magyaroknak árulhatja az egészségre káros magyar, esetleg külföldi dohányárut? Avagy talán attól nemzeti a bolt, hogy a dohány jövedéke a nemzeti kasszába folyik be, gyarapítandó a nemzeti jövedelmet?

A 2001-ben kiadott Magyar Nagylexikont és Magyar Értelmező Kisszótárt választottam segítőtársamul.

A lexikon szerint a „nemzet” a latin „náció” kétféle felfogásban használt politikai fogalom: olyan közösség, amelyet a tartós együttélés, a közös történelmi múlt mellett a területi, gazdasági, nyelvi, kulturális egység és a kultúrában megnyilvánuló közös lelki sajátosságok, értékrend jellemeznek, illetve egy ország valamennyi állampolgárának összessége.” Az előbbi a német eredetű kultúrnemzet, az utóbbi a francia mintájú „államnemzet” meghatározása. Rövidebben ugyan, de lényegében a Magyar Értelmező Kisszótár is hasonlóképpen fogalmaz, amihez a „nemzeti” jelzőt akképp pontosítja, hogy „nemzeti”-nek azt nevezzük, ami: „Az egész nemzethez tartozó, vele kapcsolatos, reá jellemző, őt megillető. – Pl.: Nemzeti jövedelem, függetlenség, nyelv, zászló... Nemzeti Bank; nemzeti bajnokság.”

Következésképpen a teljesen egzakt, bár matematikai módszerrel leírhatatlan meghatározásba – egy kis jóindulatú belemagyarázással – azt hiszem, talán beleférhet a dohányboltoknak ún. „nemzetivé” nyilvánítása, bár rögtön olyan tisztázatlan kérdések vetődnek fel, hogy például, ha a boltot külföldi állampolgárságú tulajdonos vagy jogi személy üzemelteti árusítván külföldi termékeket is, akkor mi van? (Mostanra már tudjuk azt is, hogy a lottótól kezdve az italokon át egész a jégkrémig és más kis hipermarkettermékekig sok minden egyéb terméket is árulnak majd.) És nem utolsósorban, e termékeket el lehet majd adni bárkinek állampolgárságára való tekintet nélkül. Ám, ezek szerint kellene lenni nemcsak „nemzeti”, hanem hagyományos, „rendes” dohányboltoknak is. Vagy ez esetben a trafiküzleteket azért kellene nemzetinek minősíteni, mert a fő szempont, hogy ezek az árudák Magyarországon legyenek, s így a magyar nemzettel is kapcsolatban vannak?

Természetesen, ha a nemzet fogalmi meghatározását vesszük alapul, akkor nyelvi szempontból az ilyen nemzeti üzlet lehet akár angol, francia, japán, kínai, vagy bármilyen nemzeti dohánybolt. Jó, de ne kekeckedjek csak, hisz nyilván magyar nemzeti dohányboltokról van szó, s teljesen fölösleges lenne a feliratokat még az evidens „magyar” szóval is „terhelni”. Tudjuk.

Csakhogy már a rendszerváltás után az egyetemen azt tanultam újságírójelöltként, hogy evidensnek tartott, mások által feltételezhetően ismert jelzőket csak akkor javasolt használni, ha külön ki szeretnénk emelni, illetve erősen hangsúlyozni akarjuk „tárgyunk” fő jellegzetességét, azaz jelen esetünkben, hogy a mi boltjaink „nemzetiek”, hogy igen: ez az amire lelkünkben, érzelmeinkben és nem utolsósorban racionálisan is büszkék lehetünk...

A csudába...! De hisz ez egy újabb seb, ami az én látásom szerint megint csak vérzik. Ezek szerint, mi magyarok hangsúlyozzuk és büszkék lennénk arra, hogy immáron egy olyan üzlethálózatot kíván „kormányunk és pártunk” – a többség felhatalmazása nélkül – nemzetinek nevezni, ahol olyan fő terméket árulnak, melynek csomagolására azt iratták törvényileg, hogy „Halált okozhat”. Ez lenne az, amit olyannyira hangsúlyozunk és amire büszkék lehetnénk?! Aztán, hogyha valaki – éveken át tartó dohányzást követően – esetlegesen panaszokat észlel és a „magyar nemzeti egészségügyhöz” fordul, hogy mielőbb állapítsák meg, „elkapta-e” korunk rettegett rákbetegségét, akkor bizony azt közlik, hogy a pontos és megbízható diagnosztizáláshoz akár 1-2 hónap is szükséges, s vannak bizonyos OEP-támogatásbéli gondok is, nem beszélve a várakozás jól megjósolható következményeiről... S udvariasan ránk mosolyognak, azért nincs teljesen veszve a gyógyulás reménye: Csupán el kell menni néhány millió forinttal a legközelebbi magán CT–PET–MR és Molekuláris Diagnosztikai Központba, s ott 2-3 napon belül pontos diagnózist állítanak fel, s szükség esetén ugyanilyen magánközpontokban elkezdődhet a gyors beavatkozás, illetve kezelés. Igen, ezt a „pár milkót” csak úgy elő kell rántani a mellényzsebből, melyet mondjuk a közmunkás a havi 47 ezer forintjából spórol meg.

A minap terítékre került a temetések szociális alapon történő támogatása, s így immáron az említett előzmények után nem kis szorongás fogott el. Lehet, hogy rövidesen csak „nemzeti temető”-be mehetünk majd elföldelni magunkat?

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.