Románia egyike azoknak a volt kommunista országoknak, ahol nyilvánosságra hozható az egykori titkosszolgálat ügynökeinek és besúgóinak a neve. Bizonyos körök azonban megpróbálják ellehetetleníteni az átvilágítással megbízott testület, a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) munkáját. Folyamatos harc ez, amely részben annak tulajdonítható, hogy az átvilágítási törvényre a kommunizmus bukása után egy évtizedet várni kellett. Az eredmény is ennek megfelelően ellentmondásos – jól szemlélteti ezt két egykori besúgó eltérő sorsa.

Mona Musca a liberális Tariceanu-kormány művelődésügyi minisztere volt 2006-ban, amikor kiderült, hogy annak idején együttműködött a Securitatéval. Pedig már azt is rebesgették róla, hogy ő lesz Románia első női elnöke, ha Traian Basescu mandátuma lejár. Musca asszony 2007-ben egyik napról a másikra eltűnt a közéletből. A Nemzeti Liberális Pártból (PNL) még azelőtt kirúgták, hogy besúgói múltjáról megszületett volna a végleges döntés. Mint utóbb kiderült, az egykori egyetemi tanársegéd a külföldi diákokról írogatott jelentéseket. A korabeli viszonyokat ismerve a Securitate „felkérését” csak bizonyos következmények árán utasíthatta volna vissza. És nehéz jellemóriásnak lenni, ha a tét a család egzisztenciája vagy fizikai épsége. Musca nem volt eléggé bátor, bár ügyelt rá, hogy ne ártson a célszemélyeknek.

A Musca-üggyel körülbelül egy időben derült fény Dan Voiculescu ügynökmúltjára. A politikus Mircea és Felix néven jelentett többek közt saját rokonairól, akik polgári úton próbálnak elégtételt venni. Voiculescu több év után kapta meg a végleges, elítélő döntést, időközben pedig nemhogy visszavonult volna a közélettől, hanem fontos állami tisztségeket töltött be. Sőt, megóvta az alkotmánybíróságon az átvilágítási törvényt. A talárosok az átvilágító bizottságot tízévi működés után megszüntették. Arra hivatkoztak, hogy a testület párhuzamos igazságszolgáltatásként működött.

A Tariceanu-kormány sürgősségi eljárással újraalapította a CNSAS-t, amely ezután önállóan, bírósági jóváhagyás nélkül már nem hozhatott döntéseket. Voiculescut 2010-ben a táblabíróság, majd 2011-ben a legfelső bíróság is besúgónak nyilvánította. Ennek ellenére ugyanaz a párt, amely 2006-ban kizárta Muscát, 2011-ben Voiculescut a szenátus alelnöki székébe ültette. Konzervatív Pártja (PC) – amelynek támogatottsága soha nem haladta meg az egy-két százalékot – a liberálisokkal kötött szövetségnek köszönhetően bejutott a parlamentbe a tavalyi választásokon.

2012 decemberében Voiculescut elsöprő többséggel választották meg szenátornak bukaresti választókerületében, ami jelzi, hogy az átvilágítás hidegen hagyja a közembert. Sőt újabban egyre többen hangoztatják, hogy a Securitate iratai megbízhatatlanok, a tartótisztek kényelmesebbje „beleköltött” a jelentésekbe. Különben is a besúgók csak a hazájukat szolgálták. Így aligha lesznek tömegtüntetések, ha az átvilágítók hatáskörét ismételten korlátozzák.