Több mint kétszáz gazdatanács, mezőgazdasági és természetvédő szervezet írta alá a kormánypárti képviselőket a most tárgyalt földtörvény elfogadhatatlanságára figyelmeztető petíciót. A civilek szerint az ismeretlen helyről származó, senkivel nem egyeztetett jogszabály szabad utat ad a földre vágyó (magyar és nem magyar) tőkéscsoportoknak: megszavazása esetén a haza nemcsak hogy eladó lesz, de rövid úton el is kótyavetyélik.

Ha végignézünk a csatlakozó szervezeteken – az Ácsi Gazdatanácstól a Gazdálkodó Családok Egyesületén át az Ormánság Alapítványig, a Magyar Biokultúra Szövetségtől a Szülőföld Mozgalomig –, egyet biztosan állíthatunk: ez nem a belvárosi balliberális értelmiség. A tiltakozást gyakorlatilag az összes olyan csoport aláírta, amely az elmúlt bő évtizedben – mióta Orbán Viktor Göteborgban szignálta a földpiacot az EU-tag külföldiek előtt megnyitó megállapodást – folyamatosan küzd azért, hogy a magyar föld magyar kézben maradhasson. A listáról (illetve a klubból) egyetlen szervezet hiányzik: a Fidesz mögött menetelő Magosz.

A tiltakozók szerint az új földtörvényjavaslat köszönő viszonyban sincs a kormánytöbbség által elfogadott nemzeti vidékstratégiával. Alkalmatlan a nagybirtokrendszer kormány által annyira hangoztatott lebontására, mert a jelenlegi földbérlőknek elővásárlási jogot ad. Márpedig a földek nagy részét agrárnagyüzemek bérlik.

A civilek azt szeretnék (szintén a vidékstratégia nyomán), hogy a helyi közösségek dönthessenek minden földügyletről. Ragaszkodnak hozzá, hogy egyértelmű és túlléphetetlen küszöbök korlátozzák a földszerzést: háromszáz hektárnál nagyobb földet senki se vehessen, és 1200 hektárnál nagyobb birtoka senkinek se lehessen, a családtagok és a cégtársak földjeit pedig egybe kelljen számítani. Sürgetik, hogy az állam az állattartók és a vetőmag-előállítók (vagyis megint csak a nagybirtokok) helyett a helyben gazdálkodó családoknak, a gyermeket vállaló fiatal földművelőknek és a fenntartható gazdálkodást választóknak biztosítson előnyt a bérlésnél és a vásárlásnál. A zsebszerződéseket kötők veszítsék el a (jelenleg garantált!) elővásárlási jogukat. Azt is fontosnak tartanák, hogy a ma még ismeretlen „integrátorok” (az államtól az agrártermelés megszervezésére területi monopóliumot kapó mamutcégek) ne kaphassanak földet.

A civilek aggodalma indokolt, hiszen a kormány már az alkotmányba is beleírta, hogy nekik valójában nem a saját földjén gazdálkodó gazda, hanem az új (és Fidesz-barát) földesuraknak kiszolgáltatott béres szerepét szánja. A földből élők legvadabb rémálmait megtestesítő földtörvény vízválasztó lesz: ha a kormánytöbbség elfogadja, azzal keresztet lehet vetni arra az illúzióra, hogy a Fidesznek a pártot finanszírozó, támogatásokkal és állami földekkel kistafírozott nagyvállalkozóknál fontosabbak az ország érdekei.