Volt ígéret, és volt pénz is
A demagóg pocskondiázásba sem szabad belemenni, de illenék a szakmai érveket eladható csomagolásban, érthető módon a választók több mint felét kitevő rejtőzködők, politikától elfordulók számára jól megközelíthetővé, nyilvánossá tenni.
Számomra teljesen érthetetlen, hogyan lehet ennyi hiba és bűn után a fenti fanatikusokon kívül még mindig valakivel elhitetni, hogy az elmúlt három évnek nem a vesztese.
Számos alkalommal kaptam magam is lehetőséget ezen lap hasábjain is arra, hogy bemutassam az államadósság kapcsán pufogtatott hazugságokat. Rá kellett jönnöm azonban, hogy még a maximálisan leegyszerűsített szakmai érvek is csak egy szűk kört gondolkodtatnak el. Mennyivel jobban hangzik ezzel szemben például a 10 százalékos rezsicsökkentés?!
Ki ne örülne neki? A végletekig kizsigerelt többségnek a havi pár száz forint is nagyobb ajándék, mint a gazdagoknak fel sem tűnő több százszoros összeg.
Sajnos úgy tűnik, ők nem veszik észre, hogy miközben befogják a szájukat pár tízmilliárddal, addig velük fizettetik meg a kiváltságosak ezermilliárdjait.
Magam is szurkoltam három éve, hogy csodát tegyenek. Minden felhatalmazást megkaptak ehhez.
Tettek valamit az ügynöklista nyilvánosságra hozása ügyében? Csak rajtuk múlt, de hogyan tettek volna, amikor szinte nincs is olyan kormánytag, aki ne lett volna MSZMP-tag vagy ifjúkommunista; a családról, az elvbarátokról nem beszélve?! Bár belátom, ettől még nem kerülhetnek ügynöklistára. De akkor miért nem engedik a nyilvánosságnak végre, hogy megismerje a történelmi igazságot?
Megígérték az üzemanyagok adójának csökkentését is? Megtették? Frászt! Inkább nemzetstratégia címen csókoséknak bevásároltak 500 milliárdért. Az csak keveseknek hír, hogy például április végén 15.705 Ft-ra süllyedt a Mol-papírok árfolyama. Azt még kevesebben tudják, hogy ez több mint 5000 Ft-tal ér kevesebbet, mint amiért bevásároltunk, s a bukta abban a pillantban épp 156 milliárd! Az ellenzék által szó nélkül hagyott kommüniké úgy szólt, hogy a Mol megint 110 milliárdos profitot ért el, s a magyar állam 11 milliárdos osztalékhoz jutott.
Nem zavart senkit, hogy közben az átkozott (igaz, közben stratégiailag állandóan megkörnyékezett) multik több mint 30 milliárd osztalékot Fideszéknek köszönhetően idén is „kitalicskáztak” a csővezetéken?
Az sem zavart senkit, hogy amennyiben ezt a pénzt nem „eltőzsdézték” volna, hanem államkötvénybe helyezik az államnak, úgy nekünk, polgároknak éves szinten közel 50 milliárdot hozott volna az említett 11 milliárd helyett?
Kinek kellene elmagyaráznia érthetően az átlagembernek, hogy 3 év alatt 21 százalékkal kevesebb benzint tudtunk csak tankolni a kocsinkba, holott volt ígéret, és volt pénz is. Na persze nem nekünk !
Én is imádtam és űztem is a sportot, még a focit is. Kettős rangadók 70 ezres közönsége nem lett volna teljes nélkülem. Lenyeltük, hogy előbb nép nélküli köztársaság, majd köztársaság nélküli ország lettünk. A Népstadionból is elloptuk a népet, majd magát az egész építményt akartuk ledózeroltatni, s 30 milliárdért újat a helyére. Két hete jött a hír, hogy maradhat az eddig életveszélyesnek gondolt épület. Építsünk a közepébe egy kisebbet 130 milliárdért, közönség az lesz. Az Eger-meccsen már 57 fizető néző volt…
A már ismerteken kívül is ezernyi példa lenne, melyeket az olvasó a végletes keretek között még vázlatosan sem foglalhat össze. Milliárdokba kerülnek pártjaink, nem nekik kellene a tények alapján elgondolkodtatni és egy jobb sors felé orientálni, akár összefogva is?
Szederkényi Csaba
Budapest
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.