Magyarország jobban teljesít. Az idei első három hónapban a hazai össztermék (GDP) 0,7 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest, a héten a forint idei csúcsára erősödött az euróval szemben. A jegybanki alapkamat megállíthatatlanul csökken tizedik hónapja, az állampapírhozamok pedig soha nem tapasztalt szintre süllyedtek.

A kormány által várt növekedési fordulatnak már a bankok sem kerékkötői: a reméltnél lényegesen nagyobb érdeklődés miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az eredetileg tervezett másfélszeresére, 750 milliárd forintra emelte hitelprogramjának keretösszegét.

A túlzottdeficit-eljárásból szabaduló kabinet egyre optimistább, pedig buborékok között pengeélen egyensúlyozni nem megnyugtató. A kedvező adatok elsősorban annak a pénzbőségnek köszönhetők, amelyet a nagy jegybankok teremtettek az utóbbi hónapokban. Az amerikai Fed havonta 85 milliárd dollárt pumpál a piacokba, az EKB százmilliárd eurókat áldoz, hogy a nehéz helyzetű uniós országok állampapírjait is vásárolják, áprilisban pedig a Bank of Japan indított el egy több százmilliárd dolláros programot. Ebből az olcsó pénzből profitál most Magyarország is, ám a bankópréseket sem lehet a végtelenségig csúcsra járatni.

Ez a csillogás pont olyan talmi, mint a jegybank növekedési programja. A nagybankok nem azért jelentkeztek be a vártnál jóval több pénzre, mert bíznak a gazdaság fellendülésében, hanem mert az MNB elhitette velük, hogy a kis piaci szereplőket preferálja majd velük szemben, és így piacot vesztenek. Nem így lett, viszont a magukat túlvállaló bankok nem tudnak majd ennyi pénzt kihelyezni. Ülnek rajta, aztán visszaadják, mi pedig várunk tovább a növekedési fordulatra.