Szilvássy József: Kirekesztők a kirekesztés ellen
Ha nem lopják el Bajnai Gordon gépkocsiját múlt pénteken a Most-Híd párt pozsonyi székháza elől, akkor az Együtt Magyarországért 2014–PM elnökének szlovákiai vizitjéről alighanem csupán rövidhírben számoltak volna be az ottani médiumok. A szenzációt viszont nagydobra verték.
Kivéve a felvidéki magyar sajtót, amely a látogatásnak szentelt nagyobb teret. S mintha csak igazolni akarták volna a volt magyar miniszterelnök egy megállapítását – miszerint erősödik a magyarországi belpolitikai konfliktusok hatása a határon túli nemzeti közösségek körében is –, különbözőképpen kommentáltak. Akadt szlovákiai magyar portál, amely már előkampánynak minősítette a villámlátogatást, más fórumok szerint immár a Most-Híd is talált magyarországi partnert.
A legnagyobb zsonglőrmutatványt Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője hajtotta végre, aki közleményében a Gyurcsány–Bajnai-szövetségre zúdított szitokáradatát azzal fejezte be, hogy az utóbbi még a nemzetpolitikai kérdéseket is a megosztásra használta fel. Valójában Bajnai a Magyar Közösség Pártjának vezetőivel is találkozni óhajtott, ám Berényi József elutasította ajánlatát, mondván, hogy a bebocsátást kérő személy nem parlamenti képviselő, nem kormánytag, nem közszereplő, csak egy alapítvány elnöke.
Arról is megfeledkezett a szóvivő, hogy nemrég az Országgyűlés nemzeti összetartás bizottságának ülésén éppen Martonyi János mondta fel azt a kormánypárti doktrínát, miszerint a határon túli vegyes pártok a magyar nemzetpolitika egésze szempontjából komoly veszélyt és kockázatot jelentenek. Bajnai más nemzetpolitikát vázolt fel Pozsonyban: szerinte a mindenkori budapesti kabinetnek egyforma kapcsolatot kell ápolnia minden határon túli magyarral és valamennyi szervezetükkel. Egyetlen járható útnak a befogadó nemzetpolitikát tartotta, zsákutcának minősítve a jelenlegi kirekesztő, megosztó törekvéseket.
Azt is közölte, hogy a kormányváltás után nem törölnék el a kettős állampolgárság intézményét, nem kívánják visszavenni a szavazati jogot sem a határon túli magyaroktól. Vaktölténnyel durrogtattak azok, akik szerint Bajnai a többi baloldali politikushoz hasonlóan máris a külhoni magyarok szavazataiért kuncsorog. Nyilvánvalóan nem ez a szempont vezérelte felvidéki villámlátogatását, hiszen a szlovák állampolgársági törvény miatt hivatalosan csak tízen vallották be, hogy kérték és megkapták a magyar állampolgárságot is. Legfeljebb tehát néhány százra tehető a könnyített honosítás lehetőségét eddig kihasználó s ezáltal anyaországi szavazati jogot is szerzett szlovákiai magyarok száma.
Ők bizonyára a Fideszre, illetve a Jobbikra fognak voksolni. A baloldal tehát Szlovákiában aligha rúghat labdába. Azért sem, mert több felmérés szerint ott a legtöbb magyar – s nem csak a Bugár Béla vezette párttal rokonszenvezők – nem is óhajt szavazati jogot szerezni az anyaországban. Így egyértelmű, hogy a múlt heti vizit célja a személyes és pártközi kapcsolatok erősítése, legfőképpen pedig az olyan nemzetpolitika népszerűsítése volt, amely egyenragúnak tart minden magyar személyt és érdekképviseletet.
Ugyanakkor nincs messze az idő, amikor a legtöbb anyaországi pártvezető nekilát „kuncsorogni”. Személyesen elsősorban Erdélyben és a Vajdaságban, vagyis a legtöbb potenciális külhoni szavazó lakhelyein. Az egyetemes magyarság alapvető érdeke, hogy gyűlölködéssel, populista szólamokkal senki ne ásson még mélyebb árkokat a különböző értékrendet képviselő emberek és szervezetek között. A Bajnai Gordon szlovákiai útjával kapcsolatos sárdobálás, sajnos, nem ad okot a derűlátásra.