Ha tehette, Orbán Viktor is mindig felkereste Amerikában a Bécsben született, a holokausztot Magyarországon túlélt rabbit, aki, mondjuk így, egyfajta közvetítő az amerikai hatalmasok felé. Nem mindegy, kinek mit mond Magyarországról. Orbán emberei is pontosan tudták az USA-ban járva, hogy a zsidó szervezetekkel és személyiségekkel érdemes párbeszédet folytatni.

Orbán azt bizonygatta tegnap az izraeli Jediót Ahronótban, amely a Zsidó Világkongresszus (WJC) budapesti plenáris gyűlése elé időzítette cikkét: „egyértelmű, hogy nem vagyunk antiszemiták. Kötelességünk visszautasítani ezeket a vádakat”. Nem is erről van szó persze. Hanem az antiszemitizmusnak egyfajta lebegtetéséről, visszautasítva mégis eltűréséről, amely lopva, de belengi itt a mindennapokat. Ha szabad Freudtól lopni e cikk címét, egyfajta nehezen megfogható, de rossz közérzetről.

Lehet, hogy senkit nem űznek el innen fizikai valójában, de azért túl otthonossá sem teszik sokak számára a terepet. Az, hogy a Zsidó Világkongresszus e napokban itt ülésezik, ékes bizonyítéka annak, hogy Magyarország nem szélsőjobboldali diktatúra. De nyíltan demonstratív a lépés, hiszen évtizedekre visszamenőleg Jeruzsálemben vagy Brüsszelben tartották meg e fórumot. Mindez arról szól: valami nagyon nincs itt rendben.

„Azt mondják, bonyolult ország ez. De miért mondják?”, kérdezi a Duna-korzón kávézás közben európai (de nem magyarországi) beszélgetőpartnerem, aki a WJC eseményére érkezett Budapestre. Hát, miért is?, gondolom végig. Eszembe jut, amit a vészkorszakról tudok (ráadásul a Duna-parton vagyunk), de eszembe jut Trianon is, a kommunizmus, a rendszerváltás. Számos társadalmi csoport számos történelmi sérelme. Meg amit egy volt osztálytársnőm a minap mondott: fiának erzsébetvárosi általános iskolai történelem-tanárnője szerint a holokauszt-megemlékezéseket csak azért nyomják, mert sok pénz van bennük.

„És miért nem tesztek valamit?”, kérdeztem. „Keveseket érint ez meg”, felelte. Erzsébetvárosban, nem valahol az ország mélyén. A Belgiumból és Németországból érkezett zsidók, akikkel a Duna-korzón beszélgetek, elmondják: Orbán Viktor vasárnapi beszédétől, amelyet a Zsidó Világkongresszus előtt mond majd el, azt várják, ne csak az eddig is ismert szófordulatokkal határolja el magát az antiszemitizmustól, hanem érezzék belőle egy államférfi garanciáját arra: itt világosak a határvonalak. Ez számolhatná fel idővel azt a bizonyos rossz közérzetet.

A Dohány utcai Zsinagógában