Kínos pillanatok ezek, amikor a hivalkodó státuszszimbólum hirtelen teherré válik a képmutató politikus számára. Inkább ne firtassuk, hogy milyen környezetben számít teljesen átlagosnak egy Hugo Boss bőrtáska. Nem a mi köreinkben. Az egyetlen kézenfekvő megoldás, amire Papcsák is gyorsan rájött: az ajándékozás. Hiszen ha ajándékba kaptam, akkor nem én költöttem rá, nem tudom, mennyibe került, nem is az én ízlésemet tükrözi, sőt, akár még meg is sérthetem az ajándékozót, ha nem viselem.

Hát feltétlenül észre kell nekem vennem, hogy milyen márkájú táskát használok? Na, ugye! Azért még tág tere van a fejlődésnek, Kirill pátriárka például nem kiáltott fel meglepetten: „Nahát, ez itt tényleg egy méregdrága luxusóra a kezemen, fel nem foghatom, hogy kerülhetett a csuklómra két evangéliumi szegénységről tartott prédikációm között!”, hanem egyszerűen letagadta, hogy valaha is viselte volna ajándékba kapott luxusóráját, az erről készült fotókat pedig hamisítványnak minősítette. Gond csak akkor lehet, ha a felvételek ellenőrzött körülmények között készültek, mint a Fidesz frakcióvezetőjéről, Rogán Antalról, amint fütyörészve pakolgatja Rogán Cecília szalámis zsömléjét listaáron 420 ezer forintos hátizsákjába a parlamenti ülésteremben. De hallgassuk meg erről őt magát:

„A Dani születése után vettem ezt a Cilinek, most már bevallhatom, hogy ez alapvetően egy női táska. Azt gondoltam, hogy ezt majd nagyon jó lesz így ráakasztani a babakocsira, és akkor majd lehet belepakolni mindenféle cuccokat. El lettem küldve melegebb égtájra, hogy természetesen vannak alkalmasabb dolgok is erre, amiket pelenkázó táskának hívnak, így aztán egy idő után néhányszor én kértem el. Szeretem a jó hátizsákokat, többször vittem magammal. Én ugyan nem érzem ezt nagy gondnak, hogyha az embernek van egy ilyen hátizsákja, de... inkább akkor azt tesszük, hogy ezt a táskát eladjuk, és az ebből befolyó pénzt szeretném arra fordítani... egy édesanya egyedül neveli a gyermekét, akiket éppen most kellett megmenteni a kilakoltatástól.”

Rogán Antal otthonában tehát, elmondása szerint, néhány százezer forintos női luxuskiegészítők porosodnak a sarokban – feltételezve, hogy Rogán Antal számára a „jó hátizsák” nem hamisított Louis Vuitton hátizsákot jelent, mert a hátizsákért általa kifizetett összeg az sajnos végleg kihullott az emlékezetéből –, amiket aztán ő újrahasznosít legjobb tudása szerint, és ilyetén takarékos konzervatív családfői igyekezetében még attól a körülménytől sem hagyja magát zavartatni, ha netán női táskával feldíszítve kellene páváskodnia a Parlament faragott kupolája alatt.

Ezt a hozzáállást csakis üdvözölni tudom, hiszen én sem érzem nagy gondnak, ha köztiszteletben álló államférfiak a feleségüknek mondott feleségük hátizsákjával jelennek meg a nyilvánosság előtt. Sőt, mint a magam szerény eszközével, ezzel a kis újságcikkel is szeretnék hozzájárulni Rogán Antal vállalkozásának sikeréhez, hátha sikerül megtörnie végre a férfi politikusok valóban kétségbeejtően unalmas egyenruhájának (sötét zakó, legfelül kigombolt világos ing nyakkendő nélkül) uralmát feleségük változatos kiegészítőivel. Itt egy kis nyakék, ott egy vállon finoman átvetett sál – persze csakis a takarékosság jegyében, amíg a becses nejünk gyermekünket levegőzteti a parkban, és a nyakék vagy sál elfeledve heverne egy fiók mélyén, kihasználatlanul –, és máris egy új Tarlós István vagy Harrach Péter áll előttünk!

Kállai Ákos Budapest

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.