Ezen cégek a munkahelyeknek a 72,8 százalékát biztosítják. Ezért nem lehet vitás, hogy támogatásuk fontos nemzetgazdasági érdek. A kkv-k mellett jó indokokkal érvelő szakemberek azt ritkábban említik, hogy ráadásul ezen vállalkozások gyorsabban tudnak reagálni a változó piaci igényekre, mint a nagyvállalatok, és mellettük szól az is, hogy jelentősen elősegítik a mamutvállalkozások szakosodását is. Ezért az MNB 250 milliárd forint kedvezményes hitelprogramja támogatandó, ez a pénz azonban nem elegendő a kkv-k életerős működéséhez. Hazánkban ugyanis ezen vállalkozások ötéves túlélési rátája csak 46 százalékos.

Széchenyi István az 1830-ban megjelent Hitel című művében hangsúlyozta, hogy a gazdaság gyarapodásához elengedhetetlen a kedvezményes hitelezés. A legnagyobb magyar ebben a könyvben arra is rámutat, hogy a hitel hiánya nemcsak a gazdaság fejlődését gátolja, hanem „minden erkölcsi romlottság s lelki aljasodás egyik fő oka is”. Széchenyi 1825. augusztus 17-én naplójában azt is megfogalmazza, hogy „milyen lehetőségek vannak a földművesek szolgalmának támogatására, jutalmazására? Az, hogy terményét biztosan és jól értékesíthesse. Hogyan találhat az ember kelendőséget a terményeinek? Ha az ember belső fogyasztást növeli, ha az ember exportál.” Ezen gondolatok ma is igen időszerűek. Ugyanis az természetes, hogy a kkv-k számára csak akkor indokolt a kedvező hitel igénybevétele, ha termékeiket biztosan és jól értékesítik, ha a profitkilátások kedvezők. A közgazdaságtanban már régen igazolták, hogy a beruházási hajlandóságot elsősorban nem a kedvező kamatláb, hanem a kedvező profitkilátás befolyásolja. Hazánkban azonban az utóbbi nem kielégítően alakul. Széchenyi is rámutatott már, hogy csak a belső fogyasztás és az export növekedése biztosítja a zavartalan gazdálkodást. Azonban a jövedelmek egyenlőtlen elosztása a belső fogyasztás növekedésének egyik fékje. Ezért nélkülözhetetlen a progresszív adóztatás bevezetése.

Dr. Takács Imre
Hajdúszoboszló

Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.