Szóljanak már Varga Mihálynak! Vegye észre, hogy sajátjai alighanem félrevezetik. Vagy lehet az is, hogy a Matolcsy Györgytől örökölt iroda levegőjében van valami, ami gátolja a józan gondolkodást. Hogy van valami zavar, az biztos, különben az elismert szakpolitikus aligha számolt volna a Brüsszelbe kipostázott konvergenciaprogramban az elektronikus útdíjrendszer – még a tündérmesék világában élő elődje által megálmodott – bevételeivel.

Azzal önmagában nincs semmi baj, ha miniszteri bársonyszékében hátradőlve, képzeleg egy kicsit arról, hogy a felcsúti feltalálók titkos laboratóriumában kifejlesztett perpetuum mobile, vagy micsoda, őszre gyártásba kerül Széles Gábor üzemeiben. Ha ez összejön, úgyis összedől a világgazdaság. Akkor már inkább ezt, mint elhinni, hogy a honi mérnökök az idén júliusban bekapcsolják az Európai Unió követelményeinek megfelelő, működőképes elektronikus útdíjrendszert majdnem hat és fél ezer kilométernyi közúton. Nem jó ómen a hazánk elleni túlzottdeficit-eljárás megszüntetését befolyásoló konvergenciaprogramba tényként beleírni, hogy az épülő rendszer az idén 75 milliárd forinttal egyenesíti ki a költségvetést.

Nem egyszerűen azért, mert a máshol évek alatt kifejlesztett, legjobb esetben is egy év alatt beindított útdíjrendszer tető alá hozására a magyar kormány négy hónapot adott magának, és eddig határozatfogalmazásnál többet nemigen csinált. Nem is csak azért, mert a kormányhatározatban megjelölt júliusi bekapcsolásig kevesebb, mint két és fél hónap van hátra, de a nagy titokban már kiválasztott baráti, ezért megbízható rendszerépítők még bele sem kezdtek az ellenőrző berendezések telepítésébe az utak mentén. Sokkal inkább azért, mert – ha a negyedik mobilszolgáltató piacra lépésének kudarca után még hiszünk is a svájci órákat megszégyenítő pontossággal működő, megállíthatatlan állami gépezetben – egy 75 milliárdos tételnél illene számolni a kudarc lehetőségével. Az egészséges gyanakvást legalábbis megalapozhatná, hogy az útdíjrendszer biztos bekapcsolásáról ugyanazok a szakemberek győzködik a minisztert, akik a bukásig hittek a tavalyi elektronikus útdíjtender sikeres lezárásában.

Varga Mihály

Varga Mihály felelős politikusként szabadon eldöntheti, mihez adja a nevét. A kockázat első körben az övé. Júniusban sütkérezhet a dicsfényben, ha az unió pénzügyminiszterei a brüsszeli bizottság javaslata alapján megszüntetik a Magyarország ellen folyamatban lévő túlzottdeficit-eljárást. És övé a balhé is, ha kedvező hiányszámok és az alacsony infláció ellenére a pénzügyminiszterek az eljárás fenntartása mellett foglalnak állást, mert például a nyár elejére esetleg kiderül, hogy az elektronikus útdíjrendszer bekapcsolásából egy ideig nem lesz semmi.

Mindaz, ami ezután jön, már az adófizetők pénztárcáját terheli. Miközben a tárcavezetőt Orbán Viktor miniszterelnök feltehetőleg most már akkor sem meneszti, ha a fogát csikorgatja mérgében, a devizahitelesek barátkozhatnak tovább a forint gyengülésével, az ország pedig búcsút inthet az unió kohéziós alapjaitól várt milliárdoknak. A döntés Varga Mihályé.