Az alkotmányosság védelmében

Magyarország Alaptörvénye – sorrendben negyedik módosításának parlamenti elfogadása, államfői aláírása és kihirdetése után – kritikus állapotban van. Tekintve, hogy ez az állapot alapvetően határozza meg a jogállam egészének sorsát, a megalakulását e nyilatkozattal bejelentő Szalay-kör úgy döntött, hogy az Alaptörvény segítségére siet.

A névadója születésének kétszázadik évfordulóján létrejött Szalay-kör jogászokból álló független társaság, amely a magyar jogrendszer megújítását tűzte ki célul. Tevékenységében az 1813. április 18-án született Szalay László szellemiségét követi. Nyilatkozataival és normaszöveg-tervezeteivel a jogállam újjáépítését kívánja szolgálni. A Szalay-kör a mai jogrendszer jogállamisággal ellentétes normáinak megváltoztatására törekszik. A közjogi normarend reformjára irányuló javaslatainak közzététele előtt az Alaptörvény kívánatos módosításának elveit és módját rögzíti. Ennek során a realitások legmesszebbmenő figyelembevétele mellett a jobbítás szándéka motiválja.

A Szalay-körbe tömörült jogász tagok nem látják esélyét annak, hogy hazánk a közeljövőben egy normatív, koherens, a nemzet túlnyomó része számára elfogadható, netán büszkeségre is okot adó új, jogállami alkotmány megalkotásába fogjon. E kívánatos távlati célt ugyanakkor továbbra is szem előtt tartva, első lépésként az látszik szükségesnek, hogy a hatályos Alaptörvény kevésbé ambiciózus, célszerűségi szemléletű, de elvi alapú és átfogó módosítására sor kerüljön.

Be kell látni, hogy – amennyiben konszenzusos folyamatról van szó – az új alkotmány megalkotása akár az évtized végéig is elhúzódhat. Elfogadásához még az sem lenne elégséges, ha híveinek meglenne az alkotmányozó többségük, mert mindenkor szükséges a szemben álló politikai oldal legalább hallgatólagos egyetértése. Márpedig a politikai jobboldal énképének ma része a rendszerváltás betetőzésére szánt Alaptörvény megalkotása. Ezért a következő választások után csupán a létező Alaptörvény módosítása lehet a belátható időn belül elérhető egyetlen reális cél.

Az Alaptörvény elfogadásának második évfordulóján megalakult Szalaykör hangsúlyozza, hogy a normatív szabályozásnak mindazonáltal a politikai hatalmi környezetbe ágyazottan kell végbemennie, hiszen a normaszöveg csak az egyik fele az alkotmányosság helyreállításának.

Az Alaptörvényt lényegesen meg kell reformálni – már mindjárt az első napon, amint ez lehetővé válik –, több jelentős pontonmódosítani kell, át kell alakítani a szellemiségét, ki kell gyomlálni belőle a jogállamisággal összeegyeztethetetlen passzusokat, bele kell írni a jogállamot újrateremtő normákat, s ezzel új alapokra kell helyezni a jogállam jövőjét. Ugyanakkor átmenetileg célszerű meghagyni a vázát, a szerkezetét, a felépítését és bizonyos fordulatait. Az átalakításnak a jogfolytonosság és a folyamatos működőképesség mindenkori biztosításával kell folynia.

A módosításnak természetesen ki kell terjednie az Alaptörvény közelmúltban végrehajtott negyedik módosítására is, olyan módon, hogy annak legtöbb elemét ki kell majd venni a szövegből.

Az elsődleges feladat nem a szimbolikus elemek lecserélése, hanem a jogállam újrateremtése, a bírói függetlenség visszaállítása, az alkotmánybíráskodás ismét teljessé tétele, a kormányozhatóság megteremtése, a parlamentarizmus újjáépítése, a független intézmények helyreállítása, a visszamenőleges jogalkotás újbóli megtiltása, a jogbiztonság ismételt kiépítése, a rend biztosítása és a szabadság védelme.

A Szalay-kör fontosnak tartja a közvetlen demokrácia intézményes lehetőségeinek kiszélesítését. Rendszerszintű megoldást keres a választók és választottak közötti szakadék és a politikusok iránti kiüresedett közbizalom feltöltésére.

Magyarország Alaptörvényének leg újabb módosítása további szilánkokra törte a joguralom megbontott talapzatát. Ráadásul e negyedik módosítás látványos koherenciazavarokat hozott létre az Alaptörvény szövegében, tovább rombolta a jogállam korábban már szárba szökkent kultúráját, valamint szembefordult Európa alapvető értékeivel is, holott ezen értékeket államunk korábban egyértelműen magáévá tette.

A Szalay-kör legfőbb törekvése az alkotmányosság újrafogalmazása, szakmai tevékenységével a jogállami deficit leküzdésében vállal szerepet. Megnyilvánulásaiban kizárólag szakmai szempontok vezetik, de tisztában van azzal, hogy szavai a politikai térben is értelmeződnek. Állásfoglalásainak esetleges politikai visszhangjával mindazonáltal nem foglalkozik, tervezeteit ugyanakkor nyitottá teszi a közvélemény előtt, és mindenkor kész a tárgyszerű szakmai kritikákra.

A Szalay-kör tagjai az Alaptörvény jogállami módosításának normaszöveg-tervezetét a közeljövőben közös weboldalukon nyilvánosságra hozzák. Mindezt abban a reményben teszik, hogy a javasolt reformcsomag majdani elfogadásával az Alaptörvény utolsó módosítására kerül majd sor. Meggyőződésük szerint e jelentős novellát követően az Alaptörvény képessé válik a jogállam szolgálatára mindaddig, míg az e munkával párhuzamosan meginduló alkotmányozási folyamat hosszú távon egy új alkotmány konszenzusos elfogadását eredményezi.

Az Alaptörvényen kívül a Szalaykör feltétlenül felülvizsgálandónak tartja az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, a bírósági szervezetet és a bírák jogállását szabályozó törvényeket, az ügyészség szervezetét és az ügyészek jogállását szabályozó törvényt, az Országgyűlés Házszabályát és az Országgyűlés működését szabályozó törvényt, az országos népszavazásról szóló törvényt, valamint a választójogról és a választási eljárásról szóló törvényeket. E törvényeken felül jelentősen módosítandónak tartja a helyi önkormányzatokról szóló törvényt, a központi és helyi közigazgatást, továbbá a járásokat szabályozó törvényeket, a Költségvetési Tanácsra vonatkozó törvényt, a jogalkotásról szóló törvényt, a kormánytisztviselőkre, köztisztviselőkre vonatkozó törvényt, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt, a médiatörvényeket, a vallásszabadságról szóló törvényt, a párt- és kampányfinanszírozás szabályait, továbbá a gazdasági alkotmányosság témakörébe tartozó törvényeket.

Mindezen törvények felülvizsgálatát esetenként konkrét normaszövegtervezeteivel, máskor állásfoglalásaival, illetve helyenként koncepcionális javaslataival kívánja segíteni. Javaslatait a nyilvánosság és a szakmai közvélemény számára elérhetővé és megismerhetővé teszi, a szélesebb közvélemény és a sajtó számára időnként háttérmagyarázatokkal, sajtóbeszélgetésekkel, tájékoztatókkal szolgál. A kör tagjai ezenfelül rendszeres publicisztikai tevékenységükkel a kör közös céljait is előmozdítják.

A reformkor jelentős jogászának, gondolkodójának és politikusának nevét viselő társaság a jogászszakma védelmére alakult. Meggyőződése, hogy a közelmúlt joguralmat sértő sorozatos lépéseinek összessége mindenekelőtt a jogi kultúra, a jogászi hivatás, az alkotmányos eszme és az alapjogi gondolkodás ellen irányuló támadássorozatnak értékelhető, amellyel szemben a szakmai ethosz nevében szükséges fellépni. Az Alaptörvény reformját és a jogrendszer reformértékű átalakítását indítványozó javaslatcsomagjával a Szalay-kör ugyancsak az alkotmányos állam újjáteremtésének, hosszabb távon pedig a nemzet felemelkedésének célját szolgálja.

 

A Szalay Kör nyilatkozata
Antal Attila, Bárándy Péter, Bócz Endre, Gadó Gábor, Kadlót Erzsébet, Kajdi József, Karsai Dániel, Lengyel László, Schmidt Péter, Szentpéteri Nagy Richard, Tóth Mihály, Tóth Zoltán, Vörös Imre

 

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.