Lázár János machete és iránytű nélkül tévedt el a logikai őserdőben, ami korántsem meglepő, amennyiben az efféle kalandtúra természetes része a napi rutinjának, akár a fogmosás. Aktuális kirándulása nem volt teljesen haszontalan, mert legalább választ adott arra a kérdésre: miért perel emberi méltósága védelmében egy valóban ízléstelen és durva internetes komment miatt?

A hódmezővásárhelyi politikus – a Delmagyar.hu tudósítása szerint – azzal lépett fel a város képviselő-testületének ülésén: „Ha nem akarunk kommunizmust, a szegények kevesebbet, a gazdagok többet vállaljanak.” Tegyük fel, nem a konkrét – adóval kapcsolatos – problémára fókuszált, hanem mintegy „válságforgatókönyvet” rajzolt fel: azaz úgy véli, ha elérjük a társadalmi igazságtalanságok elviselhetetlen fokát, akkor a szélsőbaloldali (értsd: kommunista) fordulat elkerülhetetlen.

Ez a megállapítás – a kortárs politikai rendszerek és realitások ismeretében – a fantasy kategóriájába sorolható, s idehaza legföljebb a Munkáspárt alapszervezeti gyűlésein készülnek komolyan e változásra. Valószerűbb, hogy Lázár nem tekintett ilyen messzire, s a jelenben maradt. Akkor viszont az a gond, hogy – értelmezésünk szerint – pártja egykulcsos adórendszere csöppet sem felel meg a nemes gondolatnak. Idehaza a polgárok jövedelmük azonos hányadát teszik a közösbe, minek köszönhetően a jómódúak több pénzt dobnak ugyan a kasszába, ám ezért nem hoznak több áldozatot, mint a kiszolgáltatottabbak, sőt.

Igaz, Lázár érvelhet azzal, hogy ő csak a számokra s nem a szisztéma filozófiájára gondolt, mivel a tehetősek darabra tényleg több forintot adnak, mint a leszakadottak. Így megmagyarázhatja, hogy nem a progresszív rendszer igazsága mellett argumentált. Akkor már csak az a kérdés, hogy gondolt-e egyáltalán valamit, vagy csupán elővette dialektikai atomfegyverét: tetszőleges témájú beszélgetés közepén elhelyezte a kommunizmus szót. Nyilván sokszor van sikere a módszerrel, ám olykor, mint például egy vak borkóstolón vagy az aktuális adóügyi témában értelmezhetetlen az akciója.

Ha pedig értelmezzük, akkor arra jutunk: a komplett jobboldali gazdaságpolitikával szemben halad. Ha neokonzervatív vezetők túlzásokra ragadtatták magukat, akkor hozakodtak elő azzal: a gazdagokat terhelő nagyobb adók a kommunizmus felé mutatnak. Lázár kollégáinak magyarázata szerint az extra terhek az egyént azért büntetik, mert sikeres, felelős, vállalkozik, teljesít.

Azaz, bár igyekszünk, nem tudjuk Lázár hozzászólását úgy értelmezni, hogy logikusan illeszkedjen az általa képviselt politikához és/vagy eszmevilághoz. Ezért kell megvédenie magát a kommentelőktől. Ehhez a politikához a lehető legkorlátozottabb nyilvánosság illik. Olyan közeg, amelyben a párt kontrollálja a médiumokat, azok nem számolnak be a retorikai vidámparkban tett látogatásairól, s véleménye sincs senkinek. Akkor végre nyugodtan épülhet a lázárvilág Magyarországon.