Végszükségben jön a csodavárás. Ha a bajból látszólag nincs kiút, az igazán egyszerűen gondolkodók rendszerint messiásra fogadnak. Mindegy, ki és hogyan, csak segítsen valaki, de legalább mondjon olyant, aminek hallatán lehet hinni a csodában. Orbán Viktor kormányzásának harmadik évében Magyarországon el is jött a csoda ideje. 

A csodatevő szerepére pedig a miniszterelnököt békemenetekkel támogató Széles Gábor aspirál.

A kormány szabadságharcát megszenvedők közül sokan kezdtek találgatni, amikor megtudták: az ismert nagyvállalkozónak fantasztikus, titkos szerkezet van a kezében, ami egy csapásra megváltoztathatja a magyarok életét. Vertikális szélerőmű? Tesla-generátor? Üzemanyagcella? Mije lehet Széles Gábornak? Mekkora? Nagy nem, ha a felcsúti talponállókban forgalmat csináló seregnyi ipari kém nem találta meg a csodafegyver álcázott bunkerét. De ez valójában mindegy is. Fontosabb, hogy az Ikarus megmentője ne beszéljen a levegőbe. Mert ki ne örülne egy találmánynak, ami ha beválik, példátlan fejlődésnek indíthatja az országot? Cserébe akár még az is beleférne, ha az üzletember jóslata szerint Orbán Viktor 2014-ben is kétharmaddal nyerné a választásokat.

A messiás jelmezét magára öltő Széles Gábor sokat kockáztatott. Reményt keltett a munkanélküliek, a gatyáig eladósodott devizahitelesek vagy a munkájukat féltők tömegeinek szívében. Ha csodafegyveréről kiderül, hogy őszre ígért bevetésével nem lehet megnyerni a Magyarország ellen folyamatban lévő gazdasági világháborút, és aki tankolni akar, a jövőben is kénytelen lesz elmenni a benzinkúthoz, próbálkozását besorolják majd a nemzeti nagyotmondások közé. És még a meglévő szavahihetősége is csorbát szenved. Ami az ő baja, de Orbán Viktor bizakodása is elillanhat. Ha embere belebukik a csodafegyver kifejlesztésébe, szempillantás alatt elpárolog a vállalkozó által adott garancia, miszerint a Fidesz „fix egyesre” veheti a következő parlamenti választásokat. Könnyen lehet ugyanis, hogy a választásra jogosultak egy kalap alá veszik a kormány és a hozzá közel álló nagyvállalkozó ígéreteit. Összemossák a felcsúti perpetuum mobile ügyét a beígért egyéni nyugdíjszámlák vagy az autópályák elektronikus díjrendszerének dolgával, netán a Hadügyminisztérium várnegyedben álló romos épületének felújításával. És beletörődnek, hogy ha Széles Gábor nem tud, mondjuk, ingyen villanyáramot előállítani, a néhány év múlva nyugdíjba vonulóknak be kell érniük a jelenleginél is szerényebb állami nyugdíjjal, a kamionok által az utakon okozott károkat a jövőben is az adófizetők fizetik majd, a honvéd vezérkar meg marad, ahol van.

Mindez aligha jó ómen egy évvel a választások előtt. Az igazi baj azonban mégsem az, ha a kormány kevesebb szavazatot kap. Jobban tesszük, ha bízunk a titokzatos projekt sikerében, mert ha bukik, még kiderül: azoknak van igazuk, akik szerint az örökmozgó nem létezik, és Magyarországot már a csoda sem menti meg.

Széles Gábor-pad Lakiteleken