Ezen a tényen nem változtat az sem, ha a cigányiskolát az egyház vagy az ORÖ veszi át. De ennél is károsabb lesz az, ha a cigány gyerekeket újra a kádárista időkben divatos „felzárkóztatás” leple alatt rejtik el a többségi társaik elől. Márpedig az alaptörvényt módosító, a március 29-én a KIM által benyújtott jogszabálytervezet kifundálói éppen ezt szeretnék elérni. Az esélyegyenlőségi törvény eddigi gyakorlata szerint alig volt mentség az iskolai szegregáció alól.

De ha a módosítást – aminek persze társadalmi vitája nem volt – megszavazzák, akkor az a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy a roma gyerekek iskolai szegregációjának tilalma alól könnyedén mentesülni lehet: elég csak a „felzárkóztatás” varázsigéjét hangoztatni. Így az állam azt gondolja, hogy kipipálta az integráció kérdését, hiszen az iskolák egyharmadában jelenleg törvénytelenül működő cigányosztályok nem is szegregálnak, hanem „felzárkózatnak”. E furmányos huszárvágással megkaphatja az állam az EU-tól az integrációra szánt eurómilliókat, miközben azt valójában a „legalizált szegregáció” konzerválására fogja költeni, hogy a többségi gyerekeknek végképpen ne kelljen érintkezniük cigány gyerekekkel.

Sőt alighanem ellenállhatatlan lesz a kísértés az eddig példásan működő integráló iskoláknak is, hogy újra különpadba ültessék a roma diákokat, ha azért extra normatíva jár majd. De hány évig lehet egy gyereket felzárkóztatni? Meddig lehet a törvényekkel és a roma gyerekekkel játszadozni? A megoldást elodázni, aztán majd valaki más nyakába kenni? Mert a probléma ettől is csak nő és súlyosbodik: roma gyerekek tömegével nőnek fel évtizedek óta a magyar közoktatásban funkcionális analfabétaként, garantáltan munkanélküliként. Kinek is lesz ez jó? Hová is zárkóztunk fel a szocialista iskolák „C” (azaz cigány) osztályaiból? Ki fizeti meg azt a mérhetetlen nagy kárt, amit ezzel az eszement, jogtalan, szakmailag megalapozatlan, gazdaságtalan intézkedéssel okoz a kormány?

A fordulat nem meglepő. Az iskolai szegregáció ellen fellépő egyetlen szervként a CFCF számított arra, hogy a jelenlegi kormányzat egyszer csak ellehetetleníti a roma gyerekek társadalmi befogadását, az azért küzdők munkáját. Nyílt titok az is, hogy a törvénymódosításhoz a kísérleti terepet a nyíregyházi görög katolikus cigányiskola ügyében folyó perünk adta. A felzárkóz(tat)ás lelkes híve, Balog Zoltán miniszter a nyíregyházi Huszár telepi cigányiskola újranyitása mellett kiállva több ízben is nyilatkozta, hogy az nem reszegregáció, hanem integrációs program.

A miniszter decemberben már nemcsak a CFCF-nek üzent, hogy hagyjon fel a Huszár telepi roma gyerekek integrációjáért vívott harcával, hanem a bíróságnak is: „Más esetekben a bíróságok szigorú ítéleteket hozzanak (...) a nyíregyházi iskola esetében azonban nem megkülönböztetésről, hanem felzárkózta tásról kell beszélni.” Utoljára április 4-én Balog Zoltán azt üzente nekünk, jogvédőknek, hogy „minden olyan intézményért kiállunk, amelyekben az esélyekben hátrányos gyermekek felzárkózását segítik elő, akkor is, ha kizárólag roma gyerekek járnak az adott iskolába”. Majd megtámogatta állítását (nemkülönben a mi álláspontunkat!) a Huszár telepi cigányiskola példájával, amit dilettáns módon összemosott a Gandhi nemzetiségi gimnáziummal.

Mi is tudunk üzenni. Mindazoknak, akik a cigány tanulókat bármilyen mondvacsinált indokkal ki akarják vonni a magyar közoktatásból: Üzenjük, hogy vannak még tartalékaink. Eddig még minden perünket megnyertük. Itthon és európai szinten is. Csak azért, mert hiszünk abban, hogy a roma gyerekeknek is jár mindaz, ami a többi gyereknek. És tudjuk, hogy a nemzetközi szabályozás is ezt követeli. Üzenjük, hogy az esélyegyenlőségi törvény kificamítása nem tántorít el a célunktól, azt a megfelelő uniós fórumon helyre lehet tenni. A törvény önkényes átszabása ugyanis nemcsak a magyar alkotmányt, hanem az uniós faji egyenlőségi irányelvet is sérti, ami miatt kötelezettségszegési eljárás indulhat hazánk ellen.

Üzenjük, hogy továbbra is meg fogunk tenni mindent azért, hogy minden gyerek kapja meg a neki járó minőségi oktatást, a roma gyerekeket pedig ne különítsék el többségi társaiktól. A legközelebbi üzenetváltásra végre szemtől szembe kerül sor április 23-án a nyíregyházi ügy nyilvános bírósági tárgyalásán, amikor is Balog miniszter vallani fog a felzárkóztatásnak keresztelt szegregációról.

A szerző az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnöke.

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.