Amit kifogásolok, az az általam nagyra becsült szerző következő mondata: „Kedves baloldaliak, antifasiszták, antifák, munkáspártiak, vigyázzatok, amikor a »nemzeti nagytőkével« veszitek fel a harcot, mert ez antiszemita sztereotípia.” A szerző a sztereotípiák ellen kíván föllépni, s ő maga is láthatóan a sztereotípiák foglyává válik e mondatában.

A kifogásolt részben egy kalap alá veszi a baloldaliakat (!), az antifasisztákat, az antifákat (?), a munkáspártiakat. A MEASZ-ban (a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségében) azt valljuk, hogy az antifasizmus nem jobb- vagy baloldali ság kérdése, hanem humanista életút.

Éppen úgy antifasiszta az a jobboldali, aki elutasítja a gyalázatos ideológiát, mint az, aki a politikai paletta baloldalán lévő sokszínű identitások valamelyikét képviseli. Hiba lenne, ha az írásban fölsoroltakat valamiféle monolitikus egységbe gyömöszölnénk bele.

Ezzel a szerző ugyanúgy fékezi az antifasiszta értékrend erősödését, mint a rendszerváltás idején a meghatározó szerepet játszó politikai erők. Ugyanis a napjainkban tapasztalható tudatos anti fasiszta mentalitás gyengeségének egyik oka, hogy a rendszerváltás idején az antifasizmusra úgy tekintettek, mint ha az valami bűnös dolog lenne. Az antifasiszta jelképeket is tömegével, átgondolatlanul száműzték köztereinkről, azt sugallva idősnek-fiatalnak egyaránt, hogy az új élet kapujában az antifasizmus valamilyen kerülendő, helytelen gondolat.

Ez is az egyik oka annak, hogy mára, amikor igazán nagy szükség lenne rá, nem tudott kellően széles körűen kifejlődni a társadalom antifasiszta védekezőképessége.

A szerző a MEASZ elnöke

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.