Az árfolyamgátra jelentkezés határidejét hatvan nappal hosszabbítják meg, ebből negyven napot érdemes arra szánni, hogy a devizahitelesek alaposan átgondolják a csatlakozás mellett és ellen szóló érveket – mondta kedden az MTV Ma reggel című műsorában Doubravszky György. A pénzügyi jogok biztosa szerint az árfolyamgát bizonyos szempontból stabilitást hozhat az adósok életébe 2017 nyaráig, bár több helyről is azt hallja, hogy a „bankok megint trükköznek”. Egy-két héten belül viszont feláll a hivatal, és akkor ennek is utánanéznek, mert „nem lehet a végtelenségig folytatni ezeket a trükköket”. Azt viszont nem mondta meg, mik a trükkök, és min kell gondolkodni az adósoknak.

Egyrészt: a devizaadósoknak nem negyven napjuk, hanem negyven hetük volt a tavaly áprilisi start óta. (Arról nem beszélve, hogy az árfolyamgát első, 2011 augusztusában indult változata a konstrukció lényegét tekintve ugyanaz volt, mint a mostani, sokkal kedvezőbb verzió: vagyis lehetett vele ismerkedni.) Másrészt: pont az ilyen nyilatkozatok miatt is kellett kedden a parlamentnek másodszor is meghosszabbítania a jelentkezés eredetileg tavaly év végi határidejét.

Tavaly még a „pesszimisták” (például a PSZÁF) is úgy számoltak, hogy 2012 végéig a jogosultak fele, 260 ezer devizahiteles bekapcsolódik a programba. Az „optimisták” (köztük az MNB) 90 százalékos részvételt vártak, míg a bankok úgy kalkuláltak, hogy ügyfeleik 60-80 százalékát sikerül elérniük és meggyőzniük. Valójában pedig január végéig az adósok 29 százaléka élt a lehetőséggel. Az árfolyamgát nem csodaszer. Segít kisimítani az árfolyam ingadozásából eredő veszteséget, és hozzájárul ahhoz, hogy az adósok fizetőképesek maradjanak.

A rögzített és a tényleges árfolyam különbözetéből ráadásul csak a törlesztőrészlet tőkerésze kerül a gyűjtőszámlára, a kamat terhét a bank és az állam átvállalja. Ha egy átlagos svájcifrank-adós most csatlakozik a programhoz, 2017 nyaráig csak ezzel 500-600 ezer forintot nyer. Ha a törlesztőrészlet csökkenése révén felszabaduló havi több tízezer forintot bankbetétben vagy lakás-takarékpénztárban kamatoztatja (utóbbihoz állami támogatást is kap), négy év múlva már egy-másfél millió forintot fordíthat hitele előtörlesztésére.

Persze a konstrukció nem egyszerű, nem könnyű megérteni, hogy működik, és az is bizonytalan, mi lesz négy év múlva, amikor kifut a program. Nyilván a bankokkal szembeni általános bizalmatlanság sem kedvez az árfolyamgátnak, sokan gondolják, hogy ez is csak egy átverés, így akarnak újabb hitelt a nyakukba varrni. Sorra beszélik le az adósokat a lehetőségről a devizahiteles perekben érdekelt ügyvédek is, arra hivatkozva, hogy így elveszítik jogukat a per indításához – miközben ez nem így van. Vagyis meggondolatlan nyilatkozatok nélkül is éppen elég „oka” van annak, hogy a devizahitelesek lemondanak a több százezer forintos segítségről. Így a végén a plusz negyvenből se lesz semmi.