Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet arra, hogy semmiféle rasszizmus vagy kirekesztés nem összeegyeztethető a demokráciával, melynek a pluralista társadalom képezi az alapját, és melyben az univerzális, tehát egyetemes emberi jogoknak kell érvényesülniük. 2010 óta, tehát amióta Magyarországon az állítólagos keresztény-konzervatív kormány van hatalmon, és a Jobbik is bejutott a parlamentbe, különös mértékben megnőtt a rasszizmus. Ez a tendencia tagadhatatlanul nem új, a rendszerváltás óta nem sikerült visszaszorítani a társadalmi előítéletességet egyik előző kormánynak sem. De a magát keresztényinek valló kormány uralma alatt az elmúlt 23 évben eddig nem tapasztalt módon felerősödött a kirekesztés.

Minden jóindulatú nemzetközi intés hiába, a kormány sziklaszilárdan marad a maga által kijelölt úton, s meg van győződve arról, hogy ez az út demokratikus. Pedig ha ez így megy tovább, humanitárius katasztrófa fenyeget Magyarországon, és emberek százezreit érintheti. Három-négyszázezer közötti azoknak a száma, akik az utóbbi két és fél évben az új állampolgársági törvény alapján megkapták a magyar állampolgárságot. Ez a törvény a „ius sanguinis” alapján a „magyarságot” – nem demokratikus módon – származási, vagy mint Orbán Viktortól is hallottuk, „vérközösségként” értelmezi. Nem sajnálom az új állampolgároktól az új útlevelet, váljon egészségükre. De azt tudatosítani szeretném, hogy ez a magyarságfelfogás, melynek nyomán ez az állampolgársági törvény született, belső ellenségek gyártásához vezet.

Míg tehát több mint 300 ezren lettek kvázi fehér bőrű magyarok magyar állampolgárok, addig ugyanezen idő alatt Magyarország határain belül ugyanennyi ember repült ki a szociális védőhálóból, mégpedig a magyarországi rasszizmus miatt. Ezek elsősorban a kevésbé fehér bőrű magyarok. Az, amit néhányan „kényszermunkaként” emlegetnek, vagyis a szociális ellátással párosított munka, pont azokat sújtja a mindennapos rasszista kegyetlenkedésekkel együtt, akiket a többségi társadalomban „nem menő” felvenni, munkába állítani.

Persze nem lehet minden felelősséget a mostani kormányra hárítani. A magyarországi társadalom többsége anticiganista, s egyfajta „mentálisan összecementezett ideológiai felhőben” él – mondta már 2009-ben is Tamás Pál szociológus. Ami azonban manapság tapasztalható, az mindent felülmúl. Az nem lehet, hogy iskolás gyerekeket a bőrük színe miatt zárjanak ki az úszásoktatásból! Az nem lehet, hogy már iskolás-, sőt óvodáskorúakat is megpecsételnek a bőrszínük miatt, és rájuk fogják, hogy nem elég intelligensek.

Az nem lehet, hogy a „nemzeti érzelmű” média, melybe most a kvázi közszolgálati is beletartozik, a „cigánybűnözéssel” uszítson! Tudjuk, az anticiganizmus nem csak cigányellenességet jelent. Ugyanezen kirekesztési mechanizmusok húzódnak a most az alaptörvénybe kerülő hajléktalanellenesség mögött is, mely bünteti az utcán lakást. De nemcsak az anticiganizmus óriási Magyarországon. Az Anti-Defamation League szerint tíz megvizsgált EU-s ország közül Magyarországon a legerősebb az antiszemitizmus. Ugyanilyen méreteket ölt a homofóbia is, mely Budapest főpolgármesterénél is tapasztalható.

Kedves Orbán miniszterelnök úr, látom önben a jó szándékot, majdnem megfeszül, hogy népét, „nemzetét” megvédje. De tudnia kell, kutatások is kimutatták, hogy ez a fajta „nemzetvédés”, mely a többségi társadalmat védi, a sokszínű, plurális társadalom ellentéte, és így a demokrácia ellentéte is. A demokratikus társadalmak nem a többséget, hanem a kisebbségeiket védik. A többség védelme abba a jelenségbe torkollik, amit a kutatások úgy neveznek, hogy „fordított rasszizmus”. Tudjuk, a kirekesztések mögött – mint a homofóbia szó is mutatja – félelmek és szorongások húzódnak. Kérem, ne féltse a nagykorú embereket, hanem bízzon bennük! Ne féljen! A sokszínű, plurális társadalom nem egyenlő a káosszal. Az a nagy rend azonban, amelyre ön vágyni látszik, tragédiához vezet. Meglehet, nép irtás lesz a vége.

Kedves Balog és Semjén teológus urak, elhiszem önöknek a jó szándékukat, hogy egy keresztény országot szeretnének. Csakhogy tudniuk kell, ez az út, amelyet önök választottak, keresztényellenes. A nemzetnek ez a típusú dicsőítése az új pogány ideológiáknak kedvez, és ellentétben áll az univerzalizmussal, amely a keresztény ideológia sajátja. De, kedves demokratikus ellenzékiek, nektek is csak az univerzális emberi jogok nyomán szabad a demokráciáért harcolni!

Kedves baloldaliak, antifasiszták, antifák, munkáspártiak, vigyázzatok, amikor a „nemzetközi nagytőkével” veszitek fel a harcot, mert ez antiszemita sztereotípia. Kedves Gyurcsány-fóbiások, kérlek, nézzetek magatokba, tényleg a politikust utáljátok-e, aki nyilván nem tökéletes, de az élete összes bűne is kevés lenne ahhoz, ami gyűlölet a nyakába zúdul.

Kedves millások, kérlek, nézzetek magatokba, nem gyártotok-e magatok is ellenségképeket, amikor a „politikusok” vagy az „elmúlt nyolc év”, vagy az „elmúlt húsz év” ellen vagytok.

Kedves DK-sok, kérlek, nézzetek magatokba, joggal fújtok-e a millásokra, akik képesek voltak sok tízezer emberrel elhitetni, hogy nem kell félni a tüntetésektől. A magyarországi társadalom tele van ellenségkép-gyártási mintákkal. De a demokrácia csak az univerzális emberi jogok alapján érhető el. Willy Brandtot ajánlom figyelmetekbe, aki néhány évtizede azt az azóta elhíresült mondatát mondta, hogy „Ne féljünk a több demokráciá tól. Vágjunk bele!”

A szerző a Villigster Forschungsforum zu Nationalsozialismus, Antisemitismus und Rassismus e. V. tagja és a magyarországi Polgárjogi Mozgalom a Köztarsaságért vezetőségi tagja

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.