E cégtől lehet felvenni villámgyorsan, BAR-listásan, fedezet és kezes nélkül, jó magas kamatra, jó eséllyel bebukható hitelt. Jól néz ki ez a hirdetés annak a kormánynak a hirdetőtábláján, melynek médiája rablóhitelnek nevezi a legalacsonyabb kamatozású devizahitelt. Azt, amit az olcsó forint megdrágított, de még mindig nem olyan drága, mint a forinthitelek.

Amikor a svájci frank árfolyama elérte a 200 forintot, az Orbán vezette ellenzék riadóztatott: „valóra vált a rémálom”, az emelkedő törlesztőrészletek miatt „társadalmi robbanás fenyeget”; a hiteltelen kormány tönkreteszi a forintot s vele együtt a devizahiteleseket, nem segíthet rajtuk más, mint egy új kormány, mely helyreállítja a forint becsületét és a devizahitelesek biztonságát.

A forint azóta sokkal (ma már 25 százalékkal) kevesebbet ér, ezzel az ürüggyel a fizetőképes devizahitelesek (köztük sok kormánypárti képviselő) több százmilliárdos ajándékot kaptak tőlünk végtörlesztés és árfolyamgát formájában, a fizetésképtelenek pedig szépen megfulladnak a mentőövre várva. A legkormányközelibb lap hozza a címlapján, hogy „minden eddiginél több lakást jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok az év első három hónapjára, de a lehetőségeiknek csak a 71 százalékát használták ki”.

Tegyük fel, a kedves olvasó elhagyja a képújságot, s távkapcsolgat tovább. Jönnek sorban a csatornák, ezen is hirdetnek épp, azon is és amazon is. Vannak összetartozó csatornák, melyeken mindig ugyanattól a pillanattól ugyanazok a reklámblokkok mennek, ezért képesek nemhogy jelenet, de szó közben megszakítani filmeket.

Amennyire hevesen utasították el a szabadságszerető polgárok a Fidesz médiatörvényét, annyira lelkesen üdvözölte azt a kereskedelmi média, melynek hirdetési lehetőségei igen jelentősen kiszélesedtek. Az eredmény látványos. A televíziós állapotok szinte elviselhetetlennek tűnnek a konzumidiotizmusban teljességgel még el nem merült tévénézők számára. Nekik az a benyomásuk, hogy a magyar televíziózásban a valósághű, kiegyensúlyozott tájékoztatás kivételével már minden lehetséges. A televízió vadkapitalista lett. A kapitalizmus háziasítva jó.

Olyan szabályozás mellett, mely nem bénítja meg a piacgazdaságot, de védi a közérdeket. Nálunk a közérdeket védő szabályozás leépül, a piacgazdaságot megbénító szabályozás pedig kiépül. A médiatörvény elszabadította a kereskedelmi médiát, a környezet, a kulturális örökség, a régészet, a biztonság szempontjait képviselő hatóságok elsatnyultak. Eközben a kormány államosít, különadóztat és ahol csak lehet, fölszámolja az automatizmusokat, a normativitást. Mindent elkövet, hogy minél több piaci szereplő sorsáról minél nagyobb mértékben döntsön ő, s minél kevésbé a piac. Párhuzamosan folyik a kapitalizmus vadítása és államosítása. Épül a vadállami kapitalizmus.

Magyarország, szeretlek! FOTÓ: MTVA