A magyar közvélemény nem táplál az európai átlagnál erősebb ellenérzéseket az Európai Unióval szemben, uniós tájékozottsága viszont elmarad attól. A politikusok és a média jó részét csak akkor foglalkoztatja az európai integráció, ha ellenfelein üthet egyet ezen az alapon. Az uniós ügyek ritkán érdeklik az embereket, mert bonyolultak.

Miközben a magyar kormány folytatja szabadságharcát Európa ellen, a Külügyminisztérium, az Európai Parlament és az Európai Bizottság kilenc évvel a csatlakozásunk után tájékoztató kampányt indított, hogy micsoda is az Európai Unió, és mit keresünk mi abban. A Szegedi Tudományegyetem dísztermében nemrég minden székre jutott illedelmesen üldögélő, jó arcú fiatal, hogy meghallgassa Martonyi János, Surján László és Szűcs Tamás EB-képviselet-vezető tájékoztatását az unió mibenlétéről.

Előbb azonban sajtótájékoztató volt, mert az újságíróknak nincs másfél órájuk csekély hírértékű ügyekre. Egy baloldali kolléga azt kérdezte a külügyminisztertől: nem vagyunk-e mi is hibásak amiatt, hogy az egész világ ellenünk van? Jobboldali orgánumoknál dolgozó kollégák a Székely Nemzeti Tanács autonómia törekvéseiről meg a szerbiai magyarverésekről tudakozódtak. Csak a helyi zenés kereskedelmi rádió munkatársát érdekelte, miért is kellene többet tudni az unió ügyeiről.

Mi lenne, ha nem lenne Európai Unió? – ez a címe a fejtágító kampánynak. Az első világháború után nem volt Európai Unió, viszont lett második világháború. A második világháború után nem akartak egy harmadik háborút – így kezdődött. A díszteremben a fiatalok csodálkoztak, hogy az európai emberek még a háború után is hosszú ideig éheztek, és emiatt jött létre a közös agrárpolitika. Nagyon egyenlőtlen országokkal nem működik az egységes piac, a gyengébbeket fel kellene zárkóztatni –ebből született a kohéziós politika. A kohézió félperifériás barátai 2012-ben nem acsarkodtak, hanem összefogtak – emiatt jut a hétéves ciklusban átlag 712 ezer forint uniós támogatás egy-egy magyar polgárnak.

Igaz, hogy kétmillió forint adósság is jut minden magyarra – de az a támogatás nélkül is meglenne. Az unió sok mindent megold, ám nem boldogul a munkanélküliség, különösen az ifjúsági munkanélküliség problémáival. Egységes piac van, de például egységes minimálbér nem lesz, mert a kapitalizmus mai állása szerint elképzelhetetlen, hogy a luxemburgi meg a bolgár minimálbér egyforma legyen.

A szervezők aktív párbeszédre gondoltak, ám mindössze két kérdés érkezett a fiataloktól. Az egyik azt firtatta, miért olyan gyenge a magyar diplomácia érdekérvényesítő képessége, hogy az alaptörvény, a nemzeti bank vagy a bírák nyugdíjazása ügyében bárki „nekimehet” Magyarországnak. A másik kérdezőt a béke fenntarthatósága ihlette meg. Azt tudakolta, megvédi-e hazánkat az Európai Unió, ha konfliktusba kerülünk egy másik uniós országgal, netán egy unión kívüli országgal.