„Pártunk és kormányunk” újabb és újabb ötletekkel próbálja kikényszeríteni a külföldi energia- és vízszolgáltató cégek tulajdonosainak távozását. A törekvéseken az látszik, hogy egyre lehetetlenebb helyzetbe hozzák gazdaságilag a cégeket, azzal a naiv hittel, hogy majd egyszer csak ingyen visszaadják az államnak a szolgáltatókat. Mivel többnyire német tulajdonosokról van szó, nem rontanak nekik szemtől szembe, csak kis alattomos intézkedésekkel zsarolják őket. Az Energia Hivatal az ostor, rajta keresztül követelnek meg különböző garanciákat, és alakítják az árakat. Azért a külföldi tulajdonosok sem most jöttek le a falvédőről. Minden eszközzel takarékoskodnak, próbálnak talpon maradni. Amennyiben a spórolás majd a fenntartás, a működőképesség rovására fog menni, az lesz a végső stádium. Mert nem maradt más, mint a karbantartások, fejlesztések csökkentése, esetleg leállítása. Azután majd átvehetnek egy lepusztult hálózatot.

Az már nyilvánosságot kapott, hogy az RWE csak megfelelő vevőre vár és szívesen szabadulna az Elmű-Émász vállalatoktól. De nem szándékozik ingyen átadni Orbánnak. Leírták a fogyasztóknak az árképzés módszerét, működését, erre perrel fenyegetik őket. De ugyan miért is? Nem hazudtak, nem állítottak valótlanságot, ezek szerint az igazság fáj. Az mindenesetre kiderült, hogy az Elmű főnök asszonya „férfi a javából”. A többi tulajdonos óvatoskodik még, nem hozza nyilvánosságra véleményét, megpróbálnak távol maradni a politikától.

A privatizáció előtt is működtek a szolgáltatók, volt víz-villany állami cégek révén is, és valószínűleg lesz akkor is, ha újra visszaveszik azokat. Csakhogy nekem erről az útjaink jutnak az eszembe, mivel azokat állami, illetve önkormányzati cégek kezelik. Vagy jut pénz a karbantartásukra, vagy nem, valahogyan csak lehet rajtuk közlekedni, ha máshogy nem, sebességkorlátozással. Valaha az üzemanyagárban részletezve volt az adó, útfenntartás, környezetvédelem összege. Nehogy ellenőrizhető legyen a pénzek felhasználása, ezt egyösszegű jövedéki díjnak alakították át, így aztán senki sem fogja követelni, hogy azt az összeget tessék csak az utakra fordítani. Ez lenne a sorsa pl. az áramnál a befizetett hálózatfejlesztési hozzájárulásnak is. Elintézné az állam, hogy azt is ellenőrizhetetlenül egyéb másra költhessék. Az is valószínűsíthető, hogy az a szolgáltatási színvonal, amit most megkövetel a külföldi tulajdonosoktól, le fog romlani. Mert a garantált szolgáltatások elmaradása esetén az állam saját magát büntetné meg, aminek semmi értelme, miközben a jelenlegi színvonalat csak sok pénzzel lehet fenntartani, amire az állam nem biztos, hogy áldozna. Főleg, ha még az árakat is jócskán tovább csökkentenék, mint tervezik.

Mindenesetre nagy kaland lenne átvenni egy olyan szolgáltatót, melynek sem autója, sem telefonja, sem számítógépe, sem szoftvere nincs, mindent bérel. Tehát ezeket is meg kellene venni, vagy a bérletet tovább folytatni, különben működésképtelen lenne a cég. Új infrastruktúrát kiépíteni pedig nem megy egyik napról a másikra. Éppen ezért óvatosan kell kezelni a dolgot, hacsak az MNB tartalékait nem szándékoznak erre költeni Matolcsy révén.

Közben találgatjuk az új szolgáltatóneveket, pl. Simicsk-Ász, Fid-Ász, jól hangzana a Fid-Elmű is.

Juhász László, Gödöllő

 

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.