Az alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik – ezt javasolja az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága. Ez már egy módosítás. Az eredeti még durvább volt: a szerint az alaptörvény értelmezése során az annak hatálybalépése előtt meghozott határozat és annak indoklása egyáltalán nem vehető figyelembe. Mindkét változat szerint a jogállamiság tartalmát kibontó dokumentumok egész sorát kell kukába dobni.

E határozatok nélkül viszont az alaptörvény nem több puszta papírnál, hiszen egyedül az Alkotmánybíróság jogosult arra, hogy értelmezzen olyan elvont fogalmakat, mint a jogállamiság, az emberi méltóság vagy a véleménynyilvánítás szabadsága. Az alaptörvény e részletekről nem sokat mond, de ez nem is a feladata, hiszen képtelenség minden élethelyzetre konkrétan érvényes szabályozást megalkotni. Egyebek mellett azért hozták létre az Alkotmánybíróságot, hogy – például a normakontroll útján – segítsen az eligazodásban.

Az elmúlt több mint húsz év során a testület ennek megfelelően tette dolgát, s ha nem is mindenkinek tetsző módon, de megmondta, meddig terjed a szólásszabadság, mit jelent a szociális biztonság, mit a lakhatáshoz való jog, mi az üzenete a vöröscsillag-viselésnek és így tovább. A döntések mindenkire kötelező érvényűek voltak: a jogalkotók nem készíthettek tőlük eltérő tartalmú rendelkezéseket, s a bíróságok, illetve a polgárok is tudhatták, mihez tartsák magukat.

Az alkotmányügyi bizottság javaslatának indoklásában jelezte ugyan, hogy az alkotmánybírák a továbbiakban is juthatnak korábbi határozataikkal azonos következtetésre, valójában azonban kezdhetik az egész munkát elölről. Ha a javaslatot a parlamenti többség elfogadja, nem létezik többé a zsinórmérték, amelyhez mindenkinek igazodnia kellett, hiszen senki nem tudhatja, hogy a testület egy-egy ügyben azonosul-e majd saját egykori döntésével, vagy a Fidesz pártdelegáltjai átértelmezik a jogállamot. Ez már önmagában súlyos veszélyeket rejt, de bízzunk benne, hogy nemzetközileg elfogadott demokratikus normákkal nem akar szembemenni senki. Ám ettől még a helyzet bizonytalan marad. Mintha az óceán közepén hánykolódó hajóból kidobnák az iránytűt.

A bizottság javaslatával a hatalommegosztás alapelvét törné át. A parlament ugyanis nem lehet főnöke az Alkotmánybíróságnak. A demokratikus intézményrendszer egy, bár fontos szereplőjeként nincs joga arra, hogy egy független intézmény döntéseit hatályon kívül helyezze.

Ha mégis megteszi, az veszélyes precedens. Akkortól semmi nincs biztonságban, hiszen úgy az Országgyűlés a köz- és magánjogban is szabadon dúlhatna. Ha most az alkotmánybírósági határozatokat nyilvánítják semmissé, legközelebb más autonóm szervezetek döntései következhetnek. Miután a 2006-os zavargások ügyében hozott ítéletek kapcsán született már bírósági ítéletekre utólag kimondott semmisségi törvény, nem teljesen megalapozatlan a feltételezés: ez is megismétlődhet. Mi az, ami nem történhet meg?