Kármentés
A román parlament kitűzi a székely zászlót (is), így válaszol arra, hogy a magyar Országgyűlés kitűzte a székely zászlót. Nehéz erre bármit is mondani, hacsak azt nem, hogy okos húzás. Nem is nagyon tud vele mit kezdeni az Orbán-kormány.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üdvözölte a lépést, Németh Zsolt külügyi államtitkár pedig megállapította, hogy csökkent a székely zászló ügye körüli feszültség – „miután Martonyi János magyar külügyminiszter telefonon megbeszélést folytatott román hivatali partnerével”. Ezzel viszont akaratlanul is jelezte, hogy székelyzászló-ügyben elfogytak a kormány lépései.
A Martonyi–Corlatean-telefonbeszélgetés ugyanis február 7-én volt, közel két hete, és azt követően a feszültség csak magasabbra hágott. Annyira, hogy a román miniszterelnök Románia ellenségének nevezte a Fideszt és Orbán Viktort. Maga Martonyi János pénteken még „komolyan veszélyeztetve” látta a két ország együttműködését. Ugyancsak pénteken Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az alapvető emberi jogok megsértésével vádolta Romániát (miközben természetesen „nem szándékunk bármiféle feszültség erősítése”).
Az lenne a következő logikus lépés, hogy üdvözlik a székely zászló bukaresti kitűzését? Az üzenet nyilván az lenne, hogy lám, a magyar kormány kemény fellépése sikert hozott. Csakhogy a román fél tapodtat sem engedett, ugyanott tartunk, ahol Németh Zsolt „zászlóháborús” nyilatkozata előtt. Az „eredménnyel” azok sem lehetnek elégedettek, akiknek a székely zászló fontos. Ők a lobogójukat nem Bukarestben akarják látni, hanem a Hargita és Kovászna megyei középületeken (másutt eddig is korlátozás nélkül kitehették), lehetőleg a román párja nélkül.
Sokan a mai napig azzal a belső meggyőződéssel élnek, hogy Székelyföld nem része Romániának, következésképpen számukra elfogadhatatlan, ha piros-sárga-kék zászlót látnak a megyeházán vagy a polgármesteri hivatal épületén. Ez ellen pedig a Fidesz aligha tud tenni a belátható jövőben. Addig is koncentrálhat a kármentésre. Jobboldali kommentátorok szerint is fennáll a veszély, hogy a nyugati kancelláriákon elhiszik a románoknak, hogy a zászlóügyben Budapest provokált. Mert mit lát a kívülálló? Az egyik oldalon a Fideszt, amelynek külügyi államtitkára a diplomáciai csatornákat mellőzve próbálja elérni egy másfél évtizedes román jogszabály módosítását.
A másik oldalon a fölényesen engedményeket tevő román koalíciót, amelynek miniszterelnöke váltig hangoztatja, hogy a Romániában élő magyarok szavazatára pályázó Fidesz élezi a konfliktust, amúgy pedig a románok és a magyarok között semmiféle gond nincs. Ezt bizonyítandó elmegy a magyar szocialisták évértékelőjére, sőt, noha sportbolond, kihagyja az egyébként zárt kapus román–magyar futballmeccset, mert nem akar olajat önteni a tűzre. Értsen még valaki egyet ezek után Semjén Zsolttal abban, hogy csakis „román belpolitikát látni” a zászlóügy mögött.