Egy fügefalevél. Ennyi. Az alapvető problémákat látszólag eltakaró médiatörvény-módosítást nyújtott be a kormány a parlamentnek, ezzel rögzítve a kabinet és az Európa Tanács megállapodását a hazai és a nemzetközi színtéren erősen vitatott jogszabály megváltoztatásáról. Vajúdtak a hegyek, és egeret szültek.

Az Európa Tanács részéről a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos legfontosabb és meglehetősen szerény kifogás az volt, hogy a miniszterelnök nevezi ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét –aki egyben a Médiatanács elnöke is – kilenc évre. 2010 nyarán Orbán Viktor így emelte a hatóság élére Szalai Annamáriát, a Fidesz egykori parlamenti képviselőjét.

De ez csak az első alapbűn. Ezt követte azonnal az, hogy a Fidesz – visszaélve kétharmados parlamenti többségével – csak az általa jelölt személyeket választotta be a Médiatanácsba. Azóta az ellenzék jelenléte, véleményének meghallgatása nélkül születnek a legfontosabb döntések a magyar médiáról. Több mint két éve Szalai Annamária és a csonka Médiatanács dönt az állami rádiós és televíziós frekvenciák elosztásáról, tartja rövid pórázon a közszolgálati médiát, országos és helyi szinten pedig a konzervatív kormányhoz közel álló médiahálózatot hoz létre. A Klubrádió kálváriája rávilágít arra, hogy a Médiatanács minden eszközzel fellép a kormánnyal vitatkozó, az ellenzék álláspontját is bemutató orgánumokkal szemben. A Klubrádió ügyében született három jogerős bírósági ítélet végrehajtásának negligálása azt mutatja, hogy a hatóság a saját akaratának érvényesítése érdekében még az igazságszolgáltatással is szembeszáll.

Ezekre az alapvető problémákra a médiatörvény mostani módosítása továbbra sem reagál.

Fügefalevélnek is lenge. A javaslat továbbra is fenntartja a miniszterelnök meghatározó szerepét a médiahatóság elnökének kiválasztásában. Ugyan a kinevezés jogát a köztársasági elnökre testálja, de a jelöltet a miniszterelnök terjeszti elő, miután konzultált a szakmai szervezetekkel. A legsúlyosabb probléma azonban az, hogy a módosítás nem érinti a hatóság elnökének mandátumát. Az új kinevezési rend Szalai Annamária mandátumának lejárta után, tehát 2019-ben lép hatályba, hacsak addig el nem múlik az Orbán-rezsim és vele együtt az összes gránitba vésett törvénye.

A Népszabadság szerkesztősége a lap 2011. január 3-i számában az Európai Unió összes hivatalos nyelvén jelezte álláspontját: az új médiaszabályozással Magyarországon megszűnt a sajtószabadság. Azt állítottuk, hogy a médiatörvény minden hangzatos szava ellenére valójában a Fidesz-kormány autoriter törekvéseit szolgálja. Igazunkat azóta az Alkotmánybíróság döntése és a szabályozás európai nyomásra történt többszöri átalakítása is igazolta. Álláspontunkat továbbra is fenntartjuk: amíg a Médiatanácsban csak a Fidesz jelöltjei kapnak helyet, a médiaszabályozás ellentétes lesz a magyar jogrenddel és az európai szellemiséggel.