Újraválasztása óta mintha kicserélték volna Barack Obamát. Eltűnt a politikai kötéltáncot járó, kompromisszumokat kereső óvatos politikus. Második elnökválasztási győzelme óta bátrabban áll ki olyan, korábban kényesnek tartott témák mellett is, mint a melegházasság, a klímaváltozás elleni küzdelem, a fegyvertartás korlátozása, az esélyegyenlőség megteremtése vagy az illegális bevándorlók ügye. 

Mindezek a beiktatási beszédében, illetve a magyar idő szerint tegnap hajnalban elmondott „országértékelő” beszédében is hangsúlyos szerepet kaptak. Sőt Amerikában majdhogynem tabunak számító elméletet támadott meg. Közölte, hogy az államnak igenis van szerepe a gazdaság élénkítésében, a középosztály megerősítésében. Szerinte nem az egyedüli megoldás a folyamatos költségcsökkentés, a kormány lehetőségeinek visszanyesegetése.

Mégsem biztos, hogy új Obamát látunk magunk előtt. Az is lehet, hogy csupán az az Obama jelent meg újra, aki annak idején Chicagóban közösségszervezőként dolgozott. Az idealista fiatalember, akit az olvasók a harmincas éveinek elején írt, Álmok apámtól című önéletrajzi könyvéből ismertek meg. Az a fiatal jogászprofesszor és politikus, aki elkötelezett a baloldali és liberális értékek, az esélyegyenlőség mellett.

Több elmélet létezik már arra, hogy mi hozta elő a régi Obamát. Van elemző, aki szerint sokkolta a húsz gyermekáldozatot követelő newtowni lövöldözés, és személyes felelősségének érzi, hogy az első ciklusban nem tett meg mindent a támadófegyverek visszaszorításáért. Ennél gyakoribb vélekedés szerint felbátorodott újraválasztásától. Immár nem kell voksokat szereznie, figyelmét történelmi hagyatékára összpontosíthatja. Az is lehet, hogy szorosan a közvélemény-kutatási adatokon tartja a szemét, mint a kampány során is végig. Ezekből pedig az derül ki, hogy az amerikai társadalom változik: a fegyvertartás vagy az illegális bevándorlók kérdésében a közvélemény immár Obama véleményét osztja. Mindezt népszerűségi mutatói is megerősítik, amelyek újraválasztása óta a korábbi egy-két évben látottnál magasabbak.

A The New York Times elemzése szerint a demokrata párt balszárnyához képest Obama továbbra is középen áll, és túlságosan piacpárti – ezért nem is rajonganak érte túlzottan. Mégis az elnök évtizedek óta nem látott mértékben igyekszik most balra húzni a politikai közepet, írja a lap.

A kísérlet kockázatos. Az ország politikailag továbbra is nagyon megosztott, a novemberi elnökválasztáson nem elsöprő többséggel győzött. A kistelepüléseken, sok ezer kilométerre a fővárostól az emberekben tovább él az individualizmus: hagyja őket békén Washington, az a legjobb, ha maguk dolgozhatnak meg a sikerért, és minél kevesebb adót kell fizetniük. És ragaszkodnak a fegyverhez, amivel megvédik magukat. Nem akarnak kötelezően egészségbiztosítást vásárolni, és csak az üzlet felesleges korlátozásának tartanák, ha vissza kellene fogniuk a cégük szén-dioxid-kibocsátását. Ráadásul a képviselőházban továbbra is a fenti értékeket képviselő republikánusok vannak többségben, nélkülük egyetlen fontos törvényjavaslat sem mehet át.

Hamarosan kiderül, jól számolt-e Obama: a kongresszus elé kerülnek a javaslatok a fegyverekről és az illegális bevándorlókról. Két éven belül kongresszusi választásokat tartanak, ahol a demokraták teljesítménye az ő munkájának megítélését is mutatja majd.

Michelle Obamát (középen) is magával ragadta a beszéd