A népszavazások – a közvetlen demokrácia eszközei – a demokrácia legmagasabb fokát jelentették. Idővel azonban – és hazánkban különösen – eredeti funkciójuk félresiklott. Ma inkább alkalmazzák a pártok és a mozgalmak népszerűségük és ismertségük emelésére, mint arra, hogy az adott kérdésben a nép – a hatalom kizárólagos birtokosa – mondja ki a végső döntést.

Holott a XXI. század technológiája olcsón, megbízhatóan, átláthatóan és főként a racionális döntést megalapozóan lehetővé tenné a népszavazások megszervezését. Induljunk ki a Fidesz – az Alkotmánybíróság által joggal elutasított –választói regisztrációs ötletéből. Miközben visszautasítjuk a módszer „szabadságszűkítő” jellegét, úgy gondoljuk, hogy a regisztráció működtethető „szabadságbővítő” módon is.

Fogadjuk el, hogy a választópolgárok egy csoportja kijelenti: önként hajlandó részt venni egy adott kérdés – legyen ez most a Jobbik kezdeményezése, de épp így lehetne a keretszámok vagy egészségügyi alapszolgáltatások mértékének – eldöntésében. Ez azzal jár, hogy vállalja: elolvassa az ezzel kapcsolatban összegyűjtött és számára elküldött anyagokat (pl. nemzetközi összehasonlító elemzéseket, visszatekintő objektív vizsgálatot, az EU ezzel kapcsolatos törvényeit, statisztikai adatokat és kutatók elemzéseit stb.).

Végül egy meghatározott időpontban – mondjuk 2013. június 14–16. között – az interneten számára elküldött szavazólapon leadja szavazatát. Az „internetes népszavazás” módszerét az Amazon Mechanical Turk modellje kínálja. Az Amazon Mechanical Turk (AMT) egy globálisan hozzáférhető piactér, amelyen munkát kínálók és a munkát felvállalni szándékozók találkozhatnak, és megállapodhatnak az elvégzendő feladatokról, a munkavégzés feltételeiről, az ellenszolgáltatásról, majd az interneten keresztül lebonyolíthatják ügyleteiket.

Az AMT – az elnevezés Kempelen Farkas mechanikus „sakkautomatájára” utal – alkalmazásának egyik érdekes formája társadalomtudományi kísérletek elvégzése. Ha sok, akár több tízezer ember véleményét kívánjuk összegyűjteni és feldolgozni a legkönnyebben, leggyorsabban és a legolcsóbban, az AMT-szerű rendszeren keresztül tehetjük meg. Ez ideális feltételeket biztosít ahhoz, hogy az állampolgárok egy adott kérdésben a fellelhető legszélesebb információk alapján, az objektív mérlegelés formai feltételeit betartva, racionálisan, az érzelmi befolyást kiiktatva hozzák meg döntésüket.

A beérkezett válaszokból azután a magyar választói társadalmat pontosan leképező minta választható ki. Így az eredmények a valóságos népszavazásnak megfelelő eredményt mutatnak majd. A mintából ugyanis – a szociológia mintavételezés módszerének megfelelően – pontosan kiválasztható a magyar társadalomra jellemző számú kisvárosi értelmiségi, a fővárosi nyugdíjas, az alföldi földművelő vagy az egyetemi hallgató. Ilyen minta egyébként több is lehet, és azokat ellenőrzésre fel lehet használni.

Az ötlet arra épít, hogy már egy tízezres reprezentatív minta is kellő pontossággal tudja visszaadni a társadalom véleményét. Nem kell tehát nagy pénzeket – milliárdokat – egy népszavazás lebonyolítására fordítani, 30-40 millió forintért megszervezhető az internetes szavazás. Jogos ellenérv, hogy a legitimitás nem ugyanaz, mint a népszavazás esetén. Ám, ha az adatok túl „közel” eső eredményekre utalnak, növelhető a minta mérete, vagy végső soron megszervezhető egy népszavazás. Az internetes szavazás segít elkülöníteni azokat a „népszavazási” kezdeményezéseket, amelyek célja kizárólag a választók „megszerzése” azoktól, amelyek valóban a választók döntésére kíváncsiak. Ez utóbbi esetben nincs szükség, sőt kifejezetten tilos is, választói csoportokat folyamatosan felajzva, a rációt az ösztönökkel szembeállítva, döntésre kényszeríteni a választópolgárt.

Éppen ezeket elkerülendő igyekeznek a bíróságon az esküdteket távol tartani a külső „káros” befolyásoktól, hogy döntésüket csak a bíróságon elhangzó és a bíró által „jóváhagyott” objektív információk alapján hozzák meg. Az AMT kínálta rendszer biztosítja a racionális döntés feltételeit: objektív információkat „betáplálva”, a kampánycsendnek megfelelő körülményeket kialakítva viszonylag olcsón és viszonylag gyorsan a népszavazással egyenértékű pontosságú döntést lehet honi. Az internetes népszavazás vázolt rendszere a képviseleti és a közvetlen demokrácia hagyományos modelljeinek szintézisét képes nyújtani.

A képviseleti demokrácia – amelyben a döntéseket az arra alkalmasnak ítélt és éppen ennek alapján kiválasztott emberekre bízzuk – előnye, hogy könnyen működtethető, szemben a minden kérdésben tartandó népszavazással. A közvetlen demokrácia – amely az állam végső „tulajdonosainak”, a választópolgároknak hagyja meg a jogát, hogy az általuk fontosnak tartott kérdésekben véleményt nyilvánítsanak –, bár az állampolgár maga dönt, drága és nehezen működtethető, különösen, ha sok millió polgár véleményét kell figyelembe venni. Az internetes népszavazás – összevetve egyrészt a miniszterelnök választókkal folytatott „levelezésével”, másrészt a pártok eleve az átlagpolgárok ösztöneit megcélzó felizgató kampányával – a közvetlen demokrácia hatékony eszközeként alkalmazható.

Az úgynevezett tranzakciós költség – az információk terítése, a kapcsolat szervezése, a folyamat adminisztrálása és a választás lebonyolítása – töredéke a hagyományos népszavazás esetén fellépőének. Olyan átlátható és ellenőrizhető folyamatokat biztosít, amelyek lehetővé teszik, hogy a választópolgár ellenőrizze a mindenkori kormány intézkedéseit, és szembesítse a hatalmi elitet a „nép akaratával”. „Mások látják, ami van –mondta G. B. Shaw –, és azt kérdezik, miért van? Én látom, ami nincs, és azt kérdezem, miért nincs?” . Tényleg, miért is ne próbálkoznánk az internetes népszavazással, ha egyszerű, olcsó és főként valóban demokratikus? Miért nincs?

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.