Suzuki gyár „érdekében” Orbán Viktor miniszterelnök úr által bejelentett Esztergom–Zsámbék közötti autóút ugyanis nemcsak az autógyár érdeke. Sokkal inkább az M0-s autópálya-gyűrű és a Budapest–Dorog–közúti Duna-híd–Stúrovo (Párkány)–Garamvölgye–Közép-Szlovákia felől kialakítandó közúti kapcsolat alapvonala. Ezt a koncepciót már egy évtizeddel ezelőtt térképen megrajzoltam. Kormányainknak és Esztergom polgármesterének megküldtem, indokaimat leírtam.

Az M0-s autópálya-gyűrűt az elmúlt húsz év során teljesen meg kellett volna építeni, a nyugati szakasza azonban a mai napig se készült el. Erre eddig elegendő pénz se volt, de az is gond, hogy a tervezők természetvédelmi területen vezetnék át a nyomvonalat, hogy a csatlakozás az autópályák csomópontjában legyen. Nem csak a természetvédők akarata, hogy ne rongáljuk a budai erdős hegyeket. Ha a hegygerincek alatt alagutakat kell fúrnunk, akkor viszont ez a beruházás hatalmas összegbe kerül. Éppen ezért azt javasolom, hogy az M0-s autópálya nyugati szakaszát az északi közúti Duna-hídtól ne déli irányba, hanem előbb északi irányba, Piliscsaba felé tereljük. Piliscsabától északra, a hegy hágóján alagút nélkül lehet átvezetni az autópályát. Piliscsaba fölött két irányban haladnánk tovább. Az északi irányban Dorog–Tokod felé visszük, és a közúti Duna-híd megépítése után átvezetjük Szlovákiába. Ez nemcsak nekünk jó, hanem a szlovákoknak is, mert az M0-sra ráhajtva, lehetővé válik, hogy az adriai kikötőkbe vagy a Fekete-tenger kikötőibe, illetve onnan visszafolytathassák az autók, az autóbuszok és főleg a teherforgalmi járművek (kamionok) az útjukat. Az új közúti Duna-híd megépítésével, EU-támogatással, magyar–szlovák együttműködésben, lehetővé válna itt a Dunán át a teherforgalom. Az esztergomi Mária Valéria hídon a szerkezet gyengesége miatt csak személygépkocsi- és autóbusz forgalom engedélyezett. Ha itt teherforgalom is lehetséges lenne, akkor az a két szomszédos város belterületét tönkretenné. Magyarország és Szlovákia fogjon össze, hogy a komáromi közúti Duna-híd befejezése után valósuljon meg a Dorog–Stúrovo (Párkány) közötti híd. Tudom, hogy ez legfeljebb egy évtized múlva lehetséges, de az előkészítést és a tervezést már most meg kellene kezdeni. Felvetem még azt a gondolatot is, hogy a két hídfőt és a mederpilléreket szélesítsük meg annyira, hogy azon majd a vasúti csatlakozás is megvalósulhasson. Tudom, hogy a Budapest–Esztergom közötti vasútvonal annyira zsúfolt, hogy a nemzetközi gyorsvonatok számára nem vehetjük igénybe, de a személyvonat-forgalom átvezetése Szlovákiába kitűnő együttműködési lehetőség volna a két ország között. Az iker hídfők és pillérek együttes építése mindig kisebb beruházási egységköltség, mintha később külön-külön építenék meg őket.

Ha a Suzukira hivatkozva a gyár és az M1-es autópálya közötti út megépülne, ez egyúttal az M0-s autópálya egyik fele lehetne, tehát jó célért épülne meg, első ütemben fél autópályaként. Lehetne már kezdetben hasznosítani, miközben a másik fele ezután épülne meg. Ezenkívül azonban azt a helyzeti előnyt is hasznosítani lehetne, hogy a Zsámbéki-völgy széles, tehát nemcsak az autópálya férne el itt kényelmesen, hanem sok fontos építmény is. Demján Sándor úr évekkel ezelőtt már javasolta, hogy a Zsámbéki-völgyben építsük fel a „Magyar Szilícium-völgyet”.

Tehát az M0-s autópályát a Piliscsaba fölötti elágazási ponttól vezessük be a Zsámbéki-völgybe, vagyis a Suzuki gyárra tekintettel építendő autóút nyomvonalába.

Az úttervezők első kifogása az M0-s autópálya ilyen vezetése ellen, hogy Zsámbéknál nem az autópálya elágazási csomópontja érhető el, és ez szerintük hátrány. Gondoljunk azonban arra, hogy Budapest alatt EU-támogatással az érdi új Duna-hídon át nemzetközi áruszállító tranzit vasútvonal fog épülni. Ez Budapest közlekedésének nagyfokú tehermentesítésével jár. A hídfőket és a mederpilléreket előbb-utóbb ki fogják szélesíteni, hogy a közúti járműforgalom is átvezethető legyen. A zsámbéki keresztezési ponttól az M0-s autópálya tovább vezethető Százhalombatta mellett az érdi új Duna-hídra. Ez az új gyűrűszakasz egyúttal Budapesttől délre ugyanúgy összekötheti az összes autópályát, mint a vasúti tranzitvonal is valamennyi vasúti fővonalunkat. Tehát a további évek során hatalmas közlekedésfejlesztés alakítható ki, ami Budapest tehermentesítésében is döntő szerepet játszhat.

Sose szabad részletkérdésekben nagy távlatú tervek nélkül dönteni, mert különben csak toldozunk-foltozunk.

* A szerző erdőmérnök, ny. MÁV mérnök-főtanácsos

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.