Orbán Viktor, annyi forradalom győztes harcosa ismét föltöltötte az akkumulátorokat, és Gyulán kiadta a képviselőknek az új jelszót: azt kell kommunikálni, hogy a Fidesz a kisebbik rossz. Hozzátette, hogy „objektíve nem mondhatjuk, hogy jól állunk, hogy szép minden. Ezért kell azt mondani, hogy jobban, szebben”.

A miniszterelnök nem véletlenül nyúl vissza a „minden nagyon szép, minden nagyon jó” lekezelő gondolatához, némi nosztalgia elönti ama korszak emlékére, de azért maradt annyi valóságérzékelése, hogy ez a szlogen még Selmeczi Gabriella szájából sem hangzana túl hitelesen – ő egyébként sem a pozitív üzenetekre trenírozta magát. Így aztán Orbán a maga lelkesítő mondatait valamihez képest fogalmazza meg, azt mondja, hogy „jobban”, „szebben”, viszonyítási alapként pedig nyilván az országlását megelőző nyolc évre tekint, amihez képest viszont „objektíve” nem mondhatjuk, hogy jól állunk.

Ezt megpróbáljuk lefordítani: nem állunk jól, viszont tegyünk úgy, mintha. Ez az orbáni gondolatmenet a képviselők meggyőzésére is szolgál, akiket a miniszterelnök szelíden korholt a kishitűségükért, nehogy már most elhiggyék, hogy itt más is győzhet, hiszen így nem is lehet a pályára kifutni.

Orbán olyan, mint egy született Mágus, a fénykorát futó Verebes József, aki úgy űzte-hajtotta a magyar válogatottat a szerinte hanyatló hollandok ellen, hogy azonnal kaptunk egy hetest, de legalább látványos meccs volt, az is valami. A Mágus is hitt a szavak erejében, igaz, ez a focipályán nem mindig jön be, de nagyobb terepen, Magyarországon például, ami a választókat illeti, akár még sikeres is lehet.

El kell hinni, és el kell hitetni. Ez az új jelszó. És már nem csinálni semmit. Nem menni bele semmilyen csínbe, most a győzelemig egy kicsit békén hagyni az Alkotmánybíróságot, egyelőre lemondani a választási regisztrációról, jó fiúnak mutatkozni Brüsszelben, hogy megszüntessék a túlzottdeficit-eljárást, lényeg, hogy legyenek választási források, jusson pénz a tanárok béremelésére, csökkenjen kitartóan a rezsi. El kell hitetni, hogy most már tényleg mindennek vége, ennyi volt, köszönik szépen, Magyarország megújult, ők meg mossák a kezüket. Eközben valahogy megpróbálják megúszni a tönkrezúzott közoktatás és felsőoktatás bedőlését, hogy aztán egy esetleges választási győzelemmel a zsebben a következő már a „fellélegzés” éve lehessen, akkor akár már be is dőlhet, majd újraépítik, mit nekik.

Vagyis: ez a ciklus ennyi volt. Mostantól megvonható az orbáni forradalom mérlege, ki így, ki úgy nyilván meg is teszi. Orbán Viktor mindenesetre már megvonta: jobban, szebben állunk, de nem jól. A miniszterelnök állítólag beszélt a stílus fontosságáról is, és a győzelem reményében azt tanácsolta a kormánypárti képviselőknek, hogy legyenek sima modorúak és megnyerőek. Ezt majd még nyilván megbeszéli bizalmasaival, a közismerten sima modorú Kövér Lászlóval és a megnyerő Kósa Lajossal is. Hiába, no, vannak nehéz küzdelmek: ez a választás is ilyen lesz.