Bajnai Gordon újbóli felemelkedése izgalmat keltett a politikai arénában, és bár messze még a választás, a volt miniszterelnököt Orbán kihívójaként kezelik. Ennek kapcsán összehasonlítják karakterüket, és néhány véleményvezér Bajnaiból a karizmatikus vezér vonásait hiányolja.

Bajnai Gordon 16 hónap múlva vagy ellenzéki miniszterelnök-jelölt lesz, vagy nem. Azt azonban nem helyeslem, hogy Orbán pszichomágiáját és ebbéli végtelen rutinját kérik tőle számon. Nem a karaktere, s ha győzne, és kiderülne, hogy mégis, akkor mindahányan jól megjárjuk. Nem Orbán balközép-centrista alteregójára van szükség. Bajnai főként technokrataként működött, például fejlesztési ügyekkel foglalkozott. Bár a miniszterelnöki pozíció politikai természetű, a 2009–2010-es pénzügyi katasztrófaelhárítást elsősorban jó színvonalú technokrata munkának tekintem, amelyre vitathatatlanul szükség volt, de amelyet minden érdeme ellenére sem nevezhetünk teljes értékű kormányzásnak. Az ország szekerét a szakadék előtt megfordították, de egyébként az államháztartás, a közlekedés, az oktatás, az egészségügy ismerten gyengélkedő rendszerei változatlan formában léteztek. A szocialisták nyolc éve, most pedig Orbán kétharmada óriási esély volt a teljes értékű kormányzásra, de az évtizedek óta velünk hurcolt szerkezeti bajok megoldásában csak kevés érvényes váltás történt. Bajnai egy év alatt jelentős tettet hajtott végre, de a normális polgári világ, ahova törekszünk, mégsem főként a pénzügyi dorbézolást követő radikális válságkezelésből áll.

A teljes értékű, a jó kormányzás olyan összhangzattani ismérveket mutató alakzat, amelyben stabil intézmények, kiszámítható szakpolitikák, nyugodt és végrehajtható kormányzati programok valósulnak meg. Nem reformdüh és nem is a társadalom intézményi és erkölcsi szerkezetének napi mélyszántása. Nem forradalom, amelyben, mint tapasztalt kortársainktól tudjuk, csak a vér a biztos. Hanem prioritásokkal rendelkező, a társadalom egészére kiterjedő kormányzati tevékenység, már ugyanis ott, ahol a kormányzatnak dolga van. Autonóm intézményeket támogat, a piacgazdaságot szabályok között hagyja érvényesülni. Hagyja élni a civil társadalmat, a helyi közösségeket döntési jogkörrel és adóbevételekkel erősíti.

Ellent kell állni a politikai hidegháborús uszításnak. A középtájon lévő demokratikus ellenzéknek kevésbé kellene fókuszálnia Orbán diabolikus karakterére, különösen azért, mert a mítosz legalább felerészben a fejekben van.

Tömpe István közgazdász

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.