Ha nincs kenyér, egyenek kalácsot – mondja a magyar kormány, és ingyenes üdültetést szervez a közmunkásoknak. Lehet menni Hajdúszoboszlóra, Galyatetőre, még a tihanyi Yacht Clubba is. Sosem volt ilyen jó közmunkásnak lenni Magyarországon! Ne mondja senki, hogy ez a kormány szegényellenes. Munkát ad, pihenést is biztosít – a megvalósult szocializmus, sőt.

Jó, jó, a rendszer még nem tökéletes, de hát mi az a világon? Úgy értjük, a miniszterelnökön kívül. Ő az, és ezért bízhatunk abban, hogy a személyéből áradó pozitív kisugárzás és keresztényi szeretet hatására ez a nagyszerű üdültetési program is megszabadul attól a néhány aprócska hibától, amit szinte szégyenkezve hozunk szóba. Például azt a körülményt, hogy az üdülésre kizárólag az interneten keresztül lehet jelentkezni. Ami trendi az államigazgatás részéről, csak az a baj vele, hogy a falvak végén, a nyomorsoron, ahol a közmunkások többsége él, nincs internet, nincs számítógép, és ha lenne, se működne, mert áram sincs. Továbbá a pályázat dokumentációjának kitöltése annyira bonyolult, hogy nem a közmunkások, de még az országgyűlési képviselők sem igen tudnák kitölteni, legalábbis a lényegesen egyszerűbb vagyonnyilatkozatok alapján erre lehet következtetni.

A következő gond, hogy a program csak az ott-tartózkodás költségeit fedezi, az utazást nem. Némi terepismeret segítségével persze tudható lenne, hogy ebben a társadalmi rétegben az emberek a szomszéd településig sem utaznak el, annyira nincs pénzük. Nem az ország másik felébe, hanem a legközelebbi város diszkontáruházáig nem jutnak el, ahol olcsóbban tudnának vásárolni, mint a helyi vegyeskereskedésben. Ez az állapot nem független attól, hogy ugyanez a kormány csökkentette a segélyek összegét, és a minimálbérnek csak a felét fizeti azoknak, akik közmunkát végeznek. Azt is heti bontásban. A jóságos pártfőtitkár, illetve miniszterelnök atyuska nem biztos, hogy tudja, de egy négytagú borsodi családnak a tihanyi Yacht Clubig eljutni és vissza, nagyjából kétheti munkabérből jön ki.

Azért attól nem kell tartani, hogy sokan szembesülnek majd az utazási költségek terhével: jelentkezni március végéig lehet, de csak azoknak, akik éppen közmunkát végeznek, miközben ebben az időszakban alig van közmunka. Valószínűleg ezért is elég erre a hangzatos üdültetési programra 50 millió forint. Természetesen így sem haszontalan a kezdeményezés, a nyerteseknek például bele kell egyezniük abba, hogy „A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány az Erzsébet-program népszerűsítése érdekében a szociális üdültetési helyszíneken kép- és hangfelvételt készíthet, illetve filmet forgathat, melyet reklámcélokra felhasználhat”.

Napsütés, boldog gyerekek, hálás tekintetű szülők, talán az ország vezetője is megjelenik köztük, és barátságosan mosolyog. A Nemzeti Együttműködés Rendszere csodálatos.

Ma indult el Baranyából az Országházhoz az idei első éhségmenet.