Közeli nem rokonok
Mert Gerzsánszki nem rokon Budai Gyula szerint, mivel csak annyi történt, hogy G. lányát Budai nővérének a fia vette el feleségül, az egész rokonságemlegetés sérti Budai jó hírnevét. Annyira belezavarodott ebbe a Borsod megyei győzelembe az államtitkár, hogy az csak na! Már mi is annyira belezavarodtunk, hogy nem tudjuk, hol van Borsod, hol Szabolcs és merre Kiskunlacháza, ahol a házaspár él, és ahol Budai Gyula lakik, miközben Szabolcs 4. választókerületéből került be 2010-ben a parlamentbe...
Azt pedig már végképp feledtük, hogy a földekre az aspiráló lakhelyének húsz kilométeres körzetéből lehet pályázni. Hogy a rokonközeli győztes cégek gyüttmentek Borsodban, ahol eddig közel ezer hektárt elnyertek? Hogy csak a pályázat idején tette át G. cége Borsodba a székhelyét Szabolcsból, és lett minden helyi gazdálkodó fölött utcahosszal győző Budai rokonközeli nem rokona, az véletlen.
Annyira díjazzák a más megyében felnevelt marhákat itt Borsodban a pályázati bírák, hogy egyből százával terítik az állami legelőt a kamionról leszálló marhaművészek elé. Szabolcsban „aranyárban sem tudtam volna legelőt bérelni, mert nincs” – ezt mondta bele a kamerába szegény Gerzsánszki, amikor a Hír TV ment szerecsent mosdatni hozzá, hogy ugyan mán, ehhez a kis vacak fődhöz hogyan is kellett volna a Budai, meg minek is. A riportban Budai is beszélt: „A Nemzeti Földalapkezelő nem az alapján bírál, hogy ki kinek a rokona.” Meg hogy „semmilyen kapcsolatban nem vagyunk Gerzsánszki Lajossal”.
„Nem kényelmes 130 kilométerről irányítani a dolgokat, de nincs más megoldás” – panaszkodott a Borsod megyei abszolút győztes, mivel saját megyéjében, Szabolcsban nem írtak ki ilyen mennyiségű állami földbérletére pályázatot, mert nincs föld. „Én nem a föld miatt marházom, hanem a marhához kell a föld” – magyarázta.
Így hát utazó társulat lett az ezer marhából. Nem, nem kellett hozzá Budai vidékfejlesztési államtitkári segítsége. Sőt. Kifejezett kiszúrás, hogy a pályázó nem rokon cége 23 területet nyert el, amikor elnyerhetett volna egyet-hármat is, mint a megyében a többiek! De 23... Ehhez kellett aztán a nem rokonság.
Az igazságtalanságokról és a földosztásról jut eszembe a miniszterelnök szűkebb pátriájában meghurcolt öreg juhász esete: a kaszáját lefoglalták. Bíróság elé állították 4000 forintnyi lucerna lekaszálásáért, amit Mészáros Lőrinc polgármester állami földbérletén kaszált le. Nem vitte el az egyébként fagynak hagyott lucernát, de el akarta. Azóta az öreg juhász egyre gyakrabban sír. Bocsánatot kért a gyerekeitől, hogy megverte őket, ha elbújtak a padlásra olvasni ahelyett, hogy az állatot etették volna, bocsánatot kért mind a négytől azért, hogy nem taníttatta őket eléggé. Már csak néhány nyula, egy kecskéje, egy birkája várja haza, s öt tyúk kapirgál a kis sorházi lakása előtti udvaron. A felesége régen meghalt.
Végigkaszálta az életét, rendben tartott a környéken, amit tudott... most búcsúzkodik.