Most aztán igazán eljött az ideje, hogy Hollywood egy magyar történetet vigyen filmvászonra. A producerek és forgatókönyvírók népes csapatának már csak azt kell eldöntenie, hogy az Orbán Viktor kormányának finoman szólva is ellentmondásos évkezdéséhez nagymértékben hozzájáruló útdíjtenderről milyen műfajban és kikkel is forgassanak.

Krimi legyen, vagy inkább bohózat? Mindenesetre ha a filmesek a történet autentikus magyar változatából indulnak ki, a krimit választják. A főszerepet pedig a 24 című sorozat Jack Bauerét alakító Kiefer Sutherlandnek adják. Hiszen az útdíjtender tegnap hivatalosan is bejelentett bukása köré Budapesten már egy sorozatra való bűnügyi történetet költöttek.

Az elsőt éppen a beruházásért négy hónapig sikerrel harcoló, majd a szerződés megkötése helyett attól inkább visszalépő, angol nyelvterületen is eladható nevű Getronics dolgozta ki. A társaság, miután a hét végén bedobta a törülközőt, az alvállalkozóira nyomást gyakorló és azokat a beruházás megvalósításában való közreműködéstől visszatartó versenytársa ármánykodásával magyarázta, miért fosztja meg a költségvetést az útdíjakból már erre az évre is betervezett 75 milliárd forint bevételtől. De hogy izgalmas legyen, Jack Bauernek meghagyták a feladatot: tárja fel, ki és kit zsarolt meg valójában.

Ha az akciókban bővelkedő nyomozás az első huszonnégy részben lezárul, jöhet a második évad. A szuperügynök annak a hihetetlen történetnek járhat utána, amely szerint az útdíjtender bukásához valójában más, egy korrupciós ügy vezetett. A magyar nézők számára teljesen újszerű mozi mondjuk arról szólhatna, hogy a látszólag az európai szabályok szerint zajló közbeszerzés győztese előre megegyezett egy befolyásos minisztériumi tisztségviselővel a beruházás elnyerését lehetővé tevő árról. És a Budapesten elképzelhetetlen, sokkal inkább a harmadik világ országainak viszonyait idéző történet végére kiderülhetne: az ügylet azon bukott meg, hogy az előre megállapított igen alacsony árból az alvállalkozók kifizetésére már nem futotta volna, így azok végül lemondtak a beruházásban való részvételről.

De Hollywoodban mondhatják azt is, hogy egy ilyen kelet-európai útdíjsztori krimiként csak a magyaroknak adható el. Ami nem elég. De van ötletük: a tengerentúlról nézve a történet nem is kriminek, inkább bohózatnak látszik. Aminek filmre vitelében a főszerep talán a A rózsaszín párduc Clouseau felügyelőjét megformáló Steve Martinnak lenne testhezálló. Ez a komolytalan mese már arról szólna, hogy az útdíjak bevezetését a fuvarosok fúrják meg. Méghozzá úgy, hogy az általuk felbérelt cég megnyeri, majd direkt nem írja alá a beruházás szerződését. Csak hogy a kamionosoknak jó legyen.

Ha egy pillanatra komolyan vesszük, hogy az elbaltázott útdíjberuházás körüli mendemondákból film készülne, a magyar kormány számára a történet nem is lenne fontos. Sokkal inkább számítana, hogy amíg az adófizetők moziznak, addig nem kérdezik meg: miből teremti elő a kormány a kamionosok befizetéseinek elmaradása miatt kieső, idén 75, jövőre 150 milliárd forint költségvetési bevételt?