Nem lépett. Legalább fél évet késik. Dúl körülötte a csata. Megpróbáltak békét teremteni azzal, hogy a polgármesterek a lelkiismeretük szerint eldönthessék, házasodhatnak-e a melegek az ő felségterületükön, vagy sem, de ez az ellenzőknek kevés volt, a pártolóknak meg sok. Hogy jön ahhoz egy polgármester, hogy eldöntse, érvényes-e az ő kiskirályságában egy törvény?!

Mindenki tüntetett már, pártolók, ellenzők, de most vasárnap jön a főtüntetés, melyre százezer igazhitűt várnak. Katolikust és moszlimot. Európa egyik legnagyobb katolikus és legnagyobb moszlim közössége adja össze a százezret. Hollande esetleg beguríthatná közéjük Erisz almáját a többnejűség engedélyezésének fölvetésével, de ezt csak viccből írtuk. Pedig komolyan is írhattuk volna. Mert miért is sértené kevésbé a moszlim hívőt a többnejűség tilalma, mint a melegházasság engedélyezése? Elvégre az utóbbi nem korlátozza őt semmiben, az előbbi viszont megfosztja a lehetőségtől, amit az iszlám jog biztosít.

Vasárnap Franciaországban a másság tüntet. A többséghez képesti másság. A többség ugyanis egyetért a melegek házasságának engedélyezésével. A tüntetőknek azt kell képviselniük, hogy egy választási ígéret mögött álló választási győzelem, parlamenti többség és a közvélemény többsége sem elég ahhoz, hogy egy törvényt szabad legyen meghozni, ha vannak elvek, melyek szerint nem szabad.

A tüntetőkkel egyetértő magyaroknak ebből az alkalomból is el kellene ismerniük, hogy vannak ilyen elvek. Még ha nincs is egyetértés abban, hogy melyek ezek. Szabadságszerető ember nem fog egyetérteni azzal, hogy ilyen elv nevében harcoljanak olyan törvények ellen, melyek úgy növelik egy rész szabadságát, hogy sem más részek, sem az egész szabadságát nem csökkentik.

Itt erről van szó. Attól, hogy melegek házasodhatnak, senkinek nem kell meleg házastársat választania, s mindenki fenntarthatja a házasság intézményére vonatkozó nézeteit, az államtól meg éppúgy nem várhatja el, hogy ezeket mindenkire rákényszerítse, mint ahogy a hitét sem kényszeríttetheti rá másokra az állammal.

A szemfüles olvasó most rábökhet a fenti vicces kérdésre: hát az egynejűséget (egyférjűséget) miért kényszerítheti rá az állam mindenkire? És lehet, hogy ez a kérdés jogos. De biztosan korai. 1981-ben Francois Mitterrand szocialista elnökjelölt tett a franciáknak választási ígéretet: eltörli a homoszexualitás büntethetőségét. Jelentős részben azok tiltakoztak, mint most. Akkor is volt, akinek eszébe jutott: Ha a melegek szerelmét megengedi az állam, akkor a házasságukat miként tilthatná meg? Harminc évvel ezelőtt ez a kérdés lett volna korai. Ki tudja, milyen kérdést érlel meg vagy temet el a következő három évtized?

Esküvői tortadísz is lehet majd