Hány kulcsos volt a szlovák szja?

A második Fico-kormány megszünteti a szlovák gazdasági csoda egyik szimbólumát, az egykulcsos személyi jövedelemadót (szja-t). Persze mielőtt túlértékelnénk a lépést, tegyük hozzá, hogy a 19 százalékos kulcs mellé csupán egy szerény 25 százalékos második kulcsot vezetnek be, természetesen sávosan, havi 3310 eurós (körülbelül 945 ezer forintnyi) kereset (a szlovák átlagkereset kicsit több mint 4-szerese) fölött, s ezt egészíti ki még a politikai vezetőkre kirótt 5 százalékos adópótlék. Emlékeztetőül: a magyar kormány éppen most szünteti meg a rejtett második kulcsot, a fél-szuperbruttósítás miatt az átlagkereset fölött belépő 18 százalékost.

Ezen a ponton el kell mondanom, hogy én a most megszűnő magyar és a jövőre bevezetendő szlovák szja-nál progresszívabb rendszer híve vagyok. Ha csak két szja-kulcs van, akkor a második kulcsnak jóval magasabbnak kellene lennie, mint az elsőnek; és a küszöbnek jóval alacsonyabbnak, mint a szlovák küszöb. Például az átlagbér duplája fölötti részre 32 százalékos kulcs vonatkozna. (Persze nem világos, hogy hosszabb távon hogyan befolyásolják az adóváltozások a bruttó béreket! Pesszimisták szerint a nettó bért végül is a gazdasági racionalitás határozza meg, az adószabályoktól függetlenül. Én optimistaként ezt nem fogadom el, de valami igazság lehet benne.)

Az igazi eltérés a jövőbeli magyar és a múltbeli szlovák egykulcsos szja között azonban nem az adókulcsok számában és a küszöb értékében, hanem az adójóváírásban rejlik. Ezt a csodálatos eszközt, amely az átlagos adókulcsot fokozatosan növeli 0-ról az első valódi kulcsra, a magyar kormány már 2012 elején megszüntette, míg a szlovák kormány 2008-ban vezette be az addigi mindenkire érvényes adómentes jövedelemsáv helyett. (Egy jól paraméterezett adójóváírás fő előnye az egyszerű adómentességgel szemben az, hogy kikerüli az utóbbi által okozott szegénységi csapdát: 1000 forint többlet-bruttójövedelem nem csökkentheti 900 vagy akár 1100 forinttal a nettó jövedelmet.)

Persze egyesek azt vethetik a szememre, hogy elsiklom a legújabb hungarikum, a dolgozói nyugdíjjárulék-alap plafonjának 2013-as megszüntetése fölött. Ekkor a munkavállaló nemcsak havi 660 ezer forintig fizet 10 százalékos nyugdíjjárulékot (mint eddig), hanem egész bruttó keresete után; és nemcsak a rész-, hanem az egész keresete után kap arányos nyugdíjat. Egyes beavatottak azt sejtik, hogy ennek az értelmetlenségnek hamar véget vet a kormány. Már 2013. február 1-jén bevezeti, hogy a most megszüntetett járulékplafon fölötti járulék után nem jár nyugdíj, tehát egy önkényes járadékplafon jelenik meg. Ekkor valóban 10 százalékos különadó bevezetéséről beszélhetnénk, amelyet az eddigi plafon fölötti bruttó kereset után kell fizetni, hasonlóan a szlovák változáshoz. Nagyon meglepne egy ilyen progresszív lépés, de már sokszor tévedtem konkrét gazdasági intézkedések előrejelzésében, miért ne tévedhetnék most is.

Egy 2014-ben kormányra kerülő demokratikus ellenzéki szövetségnek nemcsak a kétkulcsos szja-t kell visszahoznia, hanem az adójóváírást is. Az alaptörvény ugyan tiltja a többkulcsos szja-t, de ennek kijátszására maga az Orbán-kormány adott kiváló példát: az adóalappótlékot.

A szerző közgazdász

 

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.