A teszt
Mi az, ami a romániai magyar kisebbséget ma leginkább fenyegeti? A nemzetállami fölfogás, a többségi elv korlátlan érvényesítése, a kétharmados többség könyörtelen és gátlástalan kihasználása. Mindaz, ami Magyarország jelenlegi kormányának fölfogását és tevékenységét meghatározza.
A szomszédos országokban élő magyarok elemi érdeke, hogy kormányaik ne kövessék azt a példát, amit Magyarország kormánya mutat. Ezzel tisztában vannak a kisebbségi magyarok nagy többségének támogatását élvező politikusok is, kiket a kormánytöbbség emberei és tányérnyalói Kövér Lászlóval az élükön negligálnak, rágalmaznak és gyaláznak, s kikkel szemben „törpe minoritásokat” támogatnak a mi jobb célra érdemes adóforintjainkból.
A magyar többségű erdélyi megyék önkormányzata a magyar kisebbség autonómiájának alapvető kerete. Ezt a keretet a közigazgatás átszervezésének útján többségi támogatással szét lehet verni. A magyar többségű megyéket jelentős részben föl lehet számolni. „Ez évtizedekre tönkretehetné a magyar közösséget”, nyilatkozta Markó Béla, és aligha túlzott.
Az RMDSZ és a Szociálliberális Unió közötti megállapodás biztosította volna, hogy ez ne következhessen be. Ezt a megállapodást a Fidesz csatlósai nemzetárulásnak minősítik. Ők megtettek (a mi pénzünkből) mindent azért, hogy az RMDSZ kiessen a romániai törvényhozásból, hogy így aztán semmi ne álljon a közigazgatás magyarellenes átszervezésének útjába. Hajszál híján sikerült, de mégsem. Viszont a Romániát kormányzó pártok kétharmados többségre tettek szert, az RMDSZ szavazataira nincs szükségük.
A megállapodás felrúgásának ürügyét abban a feltételben találták meg, hogy az RMDSZ meg se próbálja megváltoztatni Románia alkotmányának nemzetállami jellegét. Románia alkotmányának szövege szerint egységes nemzetállam, ahol a nemzeti szuverenitás a „román nép sajátja”, „az állam alapja” pedig „a román nép egysége”. A romániai magyarok többsége nem érzi magát románnak, a román nép részének, tehát az alkotmány kiveti őket országuk szuverenitásából, „államuk alapjából”, hiába rögzíti az alkotmány a nemzeti kisebbségek jogait. Ezért a nemzetállami alkotmány elleni harcukat nem adhatják föl.
Ezt az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor is leszögezte a lapunknak adott interjúban. A nemzetállami fölfogással hozta összefüggésbe, hogy a román politikusok jelentős része másodrangú állampolgárnak tekinti a nem románokat. A kétharmadról pedig azt mondta, hogy abba „bele van kódolva az is, hogy nem veszi figyelembe a kisebbségek szempontjait... kérdés, hogy egy ekkora erő képes-e az önmegtartóztatásra? Románia számára ez a teszt most kezdődött”, most majd kiderül, megérett-e „ez a társadalom arra, hogy egy kétharmados többséget »féken tudjon tartani«”.
A magyarok a nemzetállami fölfogás elleni föllépésükben hivatkozhattak a Magyar Köztársaság egykori alkotmányára. Az nem volt nemzetállami. A néphatalmat nemzeti hovatartozásra utaló jelző nélkül egyszerűen a néphez kötötte. A magyarok degradálásához ragaszkodó románok viszont hivatkozhatnak az alkotmányunk helyébe iktatott szövegre, mely az övékénél sokkalta „nemzetállamibb”, eleve és kizárólag „mi, a magyar nemzet tagjai” nevében és számára íródott. Ebbe a „mibe” a magyarországi nem magyar román sajnos nem értheti bele magát. Van ilyen – ha nem is sok – nem egy. De egy is elég. Egyébiránt pedig a román kétharmadosok éppoly eredményesen konzultálhatnak majd a román többséggel a magyar kisebbség jogfosztásáról, miként a Fidesz a mi hajlékos többségünkkel a hajléktalanok jogfosztásáról.
