Az alkotmánybíráknak a parlamenti kétharmaddal szemben is fel kell lépniük, ha a képviselők döntése „akadályozná, lerontaná az alaptörvényben foglalt rendelkezések érvényesítését, bizonytalanná tenné az alaptörvény jogi tartalmát” – olvasható az Alkotmánybíróság pénteki határozatában. A testület az alaptörvényt tehát – miközben annak egyes rendelkezései vitathatók, de alapjogi katalógusnak megfelel – akár a „fülkeforradalom” ellenében is kész megvédeni.

Kemény szavak. Nem először fogalmaz az AB ilyen határozottan. „Az alkotmány sorozatos, aktuálpolitikai érdekek és célok megvalósítása, elérése érdekében történő módosítása rendkívül aggályos a demokratikus jogállam követelményei, különösen az alkotmányos jogrend stabilitása, kiszámíthatósága (...) szempontjából” – szögezte le a testület tavaly nyáron kihirdetett határozatában. Akkor még bárki kezdeményezhetett utólagos normakontrollt, és sokan éltek a lehetőséggel, mert nem akarták elfogadni, hogy büntetésként korlátozták az AB hatáskörét, amikor az megsemmisítette a végkielégítésekre visszamenőleges hatállyal kivetett különadót. Bár az AB összetétele azóta jelentősen változott, elvileg hatalom komfortabb lett, az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit kifogásoló ombudsmani beadvány kapcsán mégis minden korábbi döntésénél továbbment a testület.

Elvileg az új alkotmány részét képező passzusokat töröltek. A határozatot a bírák azzal magyarázták, hogy a jogalkotó csak az alaptörvény 2012. januári életbe lépéséhez szükséges átmeneti rendelkezéseket foglalhatta kivételes, alkotmányerejű átmeneti szabályokba, hosszabb távra érvényes normákat viszont nem. Azok ebben a formában – ilyen például az előzetes választási regisztráció, de sok más is – az AB szerint közjogilag érvénytelenek. A Fidesz gyorsan reagált. Az alkotmánybírákkal a pártnak nincs tartalmi vitája, a formai kifogást pedig egyszerűen orvosolhatják, s a megsemmisített rendelkezéseket „egyszerű alkotmánymódosítással” beemelik az alaptörvénybe – jelentette ki az új alkotmány előkészítését vezető Szájer József EP-képviselő. Az alaptörvényhez viszont az alkotmánybíróság sem nyúlhat.

Mintha nem olvasta volna a határozatot, amelyben az alkotmánybírák azt is kifogásolták, hogy „újabb és újabb, nem alaptörvényi szintre való szabályozási tárgyak alaptörvénybe vonásával akadályozzák az Alkotmánybíróságot a jogszabályok formai és tartalmi alkotmányossági vizsgálatában”. Éppen a Szájer által említett trükköt utasították vissza. Az AB-nek erre a megoldásra is van üzenete. Jelzi, hogy „adott esetben az Alkotmánybíróság a demokratikus jogállam alkotmányos tartalmi követelményeinek, garanciáinak és értékeinek a töretlen érvényesülését, alkotmányba foglalását is vizsgálhatja”. Lefordítva: az egyszer már elfogadott jogállami értékekből nem enged. Úgy tűnik, a Fidesz hiába delegálja a pártkatonákat az Alkotmánybíróságra, a jogállam egyelőre nyerésre áll.