Nyilván sokan nem látják, hogy a „nemzetek Európája” szemlélet a faji alapon álló kirekesztő gondolkodás modern megjelenési formája, különben talán élesebben tiltakoztak volna. A nemzetek Európája koncepció olyan Európát feltételez, melyben léteznének egymástól jól elkülöníthető, kulturálisan tiszta, homogén, völkisch-népnemzeti egységek. Ez az „Új Jobboldal” nevű európai mozgalom ideológiája. Az univerzális emberi jogok gondolatával, a humanista eszmerendszerrel ellentétben nem az egyének egymásmellettiségének sokszínűségét hirdeti, hanem a különböző népcsoportok vagy etnikumok homogén, zárt kultúráinak egymásmellettiségét. A népcsoportokat egymástól földrajzi, származási vagy kulturális, leggyakrabban nyelvi, vallási sajátságok, valamint egy posztulált közösségi tudat alapján különbözteti meg. Ez az ideológia azt feltételezi, hogy az egyes népnemzeteknek, népcsoportoknak változatlan, egységes kulturális identitásuk van, és hogy ezt a kulturális identitást az „idegen befolyás”-sal szemben meg kell védeni. Azért, hogy a különböző népnemzetek, népcsoportok meg tudják őrizni belső egységes kultúráikat, egymástól el kell határolódniuk. Az etno pluralizmus az „univerzalizmus” és az „egalitarizmus” alternatívája kíván lenni, és újratermeli, automatizálja a kirekesztést. Ily módon a „tiszta” kultúráért folytatott harca a felvilágosodás és az emberi jogok elvei ellen indított hadüzenetté válik. Az etno pluralizmust Etienne Balibar francia filozófus nyomán úgy is jellemzik, mint fajok nélküli rasszizmust, ahol a rasszizmus ideológiájában a faj fogalmát a nemzeti kulturális egység helyettesíti. Az Új Jobboldal ideológiája középpontjában sokkal inkább a nemzeti kultúrák különbözősége és a népek, népnemzetek, vagyis a vélten egymás mellett létező homogén népcsoportok saját identitáshoz való joga áll, mint a fajok alacsonyabb- vagy felsőbbrendűsége.

A kapitalizmus, a tőkések, a bankok, a bolsevizmus, a baloldali internacionalizmus, a kommunizmus, a liberalizmus, az univerzális keresztény eszmeiség, a zsidóság és az iszlám a neo rasszista Új Jobboldal jellemző ellenségképei, melyek kisebb-nagyobb különbséggel általában mindenhol megtalálhatók.

Magyarországon is hasonló a Fidesz–KDNP, valamint a Jobbik megközelítése. De ellentétben az Új Jobboldal ideológiájával, nálunk nemcsak a Klebelsberg Kuno-reneszánsszal jelentkező kulturális felsőbbrendűség illúziója, hanem a tradicionális biologisztikus rasszizmus, a vérközösség létezését vízionáló fajelméleti gondolkodás is egyre inkább szerepet játszik: „A turul őskép a magyarok ősképe. Beleszületünk, akár csak a nyelvünkbe és a történelmünkbe. Az őskép a vérhez és a szülőföldhöz tartozik. Onantól, hogy magyarként világra jövünk, a mi hét törzsünk köt vérszövetséget, a mi Szent István királyunk alapít államot, ami (...) a magyarok nemzeti azonosságának jelképe” (Orbán Viktor, 2012).

Az új magyar jobboldal ideológiájában fontos szerepet kap a tettes-áldozat reláció megfordítása, vagyis az a feltételezés, miszerint valamely kisebbség gyalázná meg, nyomná el a többségi közösséget, a népet. A többség mint népnemzeti közösség gondolata vezethet oda, hogy az úgynevezett „nemzetellenességet” komikus, de még inkább tragikus módon rasszizmusnak tekintsék, és hogy azokat, akiket a népnemzeti gondolkodók anti magyarként aposztrofálnak, „a magyarság ellen” elkövetett „közösség elleni izgatásért” lehet feljelenteni. Így lehetett a romák ellen immár több ízben az elvben az ő védelmükre (vagyis a kirekesztett kisebbségek védelmére) létrehozott törvényt a tettes-áldozat reláció megfordításával ellenük alkalmazni. Ugyanezzel a jelenséggel találkozhattunk Németországban is a két világháború között, ez a felfogás vezette a nemzetiszocialistákat minden számukra idegennek tűnő másként gondolkodó elnyomásához, üldözéséhez. A völkisch-népnemzeti ideológia szempontjából minden olyan gondolat elfogadhatatlan, amely nem a népnemzeti irányt követi. Ellenségkép lesz a „kozmopolita”, „nemzetközi” vagy „univerzális” gondolkodásmódból, de a „köztársaság” gondolatából is. A népnemzeti ideológia az univerzalizmus ellensége, s a kozmopolita, univerzálisan gondolkodó, köztársaságpárti emberben vagy embercsoportban a „zsidót” látja. Ezért tett kipát Károlyi fejére a Jobbik, és ezért távolították el a szobrát. Ezért lehet antiszemita támadások célpontja a köztársaságban gondolkodó Gyurcsány Ferenc, és ezért lesz nemkívánatos egyház az univerzálisan gondolkodó Iványi Gábor-féle Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség. De ezért lehet ellenségkép a határozottan nem népnemzeti Európai Unió is. Továbbá ezért lehet ellenségkép a „baloldali internacionalizmus”-ból Orbán Viktor számára, ez is oka annak, hogy azt állította 2005-ben a tusnádfürdői beszédében, hogy a „baloldal ráront a nemzetére”.

A Fidesz–KDNP-kormány az állampolgársági törvényt a „ius sanguinis” (a vér joga) elv szerint alakította antidemokratikussá. Az állampolgársági törvényt az Országgyűlés 97,7 százalékkal szavazta meg, vagyis a Szocialista Párt nagy része és az LMP is mögötte volt. Nyilván nem tudják, hogy éppen az etnikai nép- és kultúrafelfogás az, amely etnopolitikai mobilizáló (vagyis kirekesztő) jellege miatt könnyen a társadalom radikalizálódásához vezet. Ez az etnomobilizálási képesség és húzóerő tette lehetővé, hogy 2010-ben a deklaráltan népnemzeti kormány ekkora többséget kapjon. Ebben az értelemben a rendszerváltás óta eltelt időszakban hatalmon lévő összes kormány kultúrpolitikája hozzájárult a mostani helyzethez, mert nem változtatta meg az etnikai szemléletet, és hagyta, hogy az a társadalmat egyre jobban átitassa. Az alaptörvény ezt, a népnemzeti közösségfelfogást emelte alkotmányi rangra.

Az Új Jobboldal ideológiájában nem a szociális egyenlőség elve a fontos, hanem a „nemzetvédelem”, vagyis Magyarország esetében a magyarság védelme valamely elképzelt „magyarellenes idegen érdekekkel” szemben. Amikor a kormány az EU-val és az IMF-fel szemben olyan jelszavakkal igyekszik magát megvédeni, mint például hogy „Nem leszünk gyarmat!”, vagy ha azt hirdeti, hogy az IMF-fel szemben megvédi a nyugdíjakat, nem engedi a családi támogatások csökkentését vagy az ingatlanadó bevezetését, akkor a szociális kérdésekből nemzeti, illetve népnemzeti kérdést csinál, vagyis a szociális kérdést a „nemzetvédelem” ügyeként állítja be. Ez is az Új Jobboldal ideológiája.

E ponton az Új Jobboldal ideológiája találkozik azzal a Magyarországon „baloldali”-nak tekintett nézettel, amely a szociális kérdést szintén a „magyarság” ügyeként fogja fel, és a „nemzetközi tőkét”, valamint a „kapitalizmust” teszi felelőssé a jelen magyarországi helyzetért. Ez vezet aztán a Magyarországon szintén nagyon elterjedt úgynevezett „baloldali antiszemitizmus”-hoz.

Magyarország mostani alaptörvénye középpontjában a nemzet mint „közösség”, tehát a népnemzet áll, a bevezetése „nemzeti hitvallás”. Benne az ember nem mint individuum jelenik meg, hanem mint a magyarság kategóriájába tartozó, nemzeti azonosságú rész. A történelmi hagyományok, vagyis a kulturális örökség „nemzeti” és „magyar”, meghatározója a közös „magyar nyelv” és a Kárpát-medence mint földrajzi egység. Az a kitétel, hogy „tiszteletben tartjuk a történeti alkotmányunk vívmányait”, a „Szent Korona” egyidejű említésével egyértelművé teszi, hogy itt a XIX. századi Szent Korona-tanról van szó. Ez az élettér-ideo lógia alaptörvénybe való beemelését jelenti.

Ez az alaptörvény az etnonacionalizmust legitimálja. Ebből az alaptörvényből kiindulva meg lehet jelölni a nem a „magyar közösséghez” tartozó ellenségképet és az azokhoz tartozó személyeket vagy csoportokat. Az erre az alaptörvényre felépíthető kultúrpolitikai stratégia magával hozza a kirekesztést, jövendő etnikai tisztogatások törvényi legitimációjának lehetőségét.

* A szerző, a Fulda University of Applied Sciences óraadója, a Villigster Forschungsforum zu Nationalsozialismus, Antisemitismus und Rassismus e.V. vezetőségi tagja

* A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.